10 magyar, aki meghódította az álomgyárat - A kezdet kezdetétől jelen vagyunk Hollywoodban

Lugosi Béla

Minden bizonnyal minden idők leghíresebb magyar filmsztárja Blaskó Béla Ferenc Dezső, aki Olt Arisztid művésznéven is szerepelt a magyar színpadokon, mielőtt felvette volna a szülővárosa nevét. Vidéki magyar városok színpadain, majd a Nemzeti Színházban aratott sikerei után az őszirózsás forradalomban vállalt szerepe miatt kényszerül emigrálni, Bécsen és Németországon keresztül pedig Amerikába vezetett el az útja. Először színpadon játszotta el Drakulát, és a filmváltozatban csak azért kapta meg a szerepet, mert az eredetileg kiszemelt színész meghalt. Az arisztokratikus külseje, híresen szuggesztív tekintete és nevezetes akcentusa sztárrá tette a horrorfilmekben de skatulyába is zárta. Ez a kábítószerfüggésével párosulva idővel a lejtőre vitte Lugosit. A temetésén Drakula-jelmezben ravatalozták fel, a színésztárs Peter Lorre pedig megkérdezte: „Nem kéne a biztonság kedvéért egy karóval átdöfni a szívét?"

Zucker Adolf és Fuchs Vilmos

Vagy Adolph Zukor és William Fox, ahogy aztán Hollywood és a világ megismerte őket. A két stúdióvezér életútja nagyon sok mindenben hasonlított egymásra: egymástól alig néhány kilométerre, kis borsodi falvakban születtek, szegény zsidó családok gyermekeiként vándoroltak ki a tengerentúlra, ahol a nulláról indulva próbálkoztak vállalkozásokat beindítani. Így találtak rá egy idő után az akkor még újdonságnak számító mozira, a sikeressé váló munkásságuk pedig lényegében meghatározta azt is, milyenné vált a szintén ekkoriban kialakuló-megépülő Hollywood maga.

Az általuk alapított Paramount és Fox (később 20th Century Fox, majd 20th Century Studios) pedig máig az álomgyár meghatározó stúdiói.

Putty Lia

Aki látta a Hollywood hőskorszakáról szóló Babylon című filmet, annak bizonyára feltűnt egy magyar nemzetiségű szereplő, Brad Pitt karakterének temperamentumos felesége, aki ízes hazai káromkodásokkal küldi el a házastársát melegebb éghajlatra. (Még ha ezek a káromkodások nem is hangzottak túl tisztán a filmben, mivel nem magyarul beszélő színésznő játszotta a figurát, és csak fonetikusan tanulta meg a szitkokat.) A karakter mintájául szolgáló filmcsillag Putty Amália néven született felvidéki arisztokrataként, és előkelő férjét, valamint két gyermekét hagyta hátra, hogy Budapestre menjen színésznőnek. Az első világháború után Berlinben lett színpadi sztár, majd Adolph Zukor szerződtette Hollywoodba. A vamp karaktereket játszó színésznőnek a hangosfilm megjelenésével leáldozott a csillaga: az akcentusa és a gyenge beszédhangja nem tette lehetővé, hogy a csúcson maradjon.

Trauner Sándor

Kevésbé ismertek azok a magyarok, akik Hollywoodot olyan szakmákban hódították meg, melyek inkább a filmgyártás háttérmunkálataihoz tartoznak. Ilyenek például a látványtervezők, akik között számos magyar születésű szakember hódította el az Oscar-díjat is a harmincas és a hatvanas évek között. Ilyen Béla Vilmos (William S. Darling), Kiss József (Joseph Kish), és a leghíresebb közülük Trauner Sándor (Alexandre Trauner), aki a máig klasszikus alapműnek számító, a hollywoodi romantikus komédiák mintapéldányát jelentő Legénylakás díszleteinek kitalálásért felelt. Mindannyian képzőművészként indultak itthon, és eleinte kényszerűségből vállaltak el díszletfestői munkálatokat, míg rá nem találtak a hivatásukra. Trauner éhező párizsi emigráns festőként vágott bele a filmezésbe, a francia sikerei után viszont már maga a nagy Orson Welles hívta Amerikába.

Kertész Mihály

Ma már Liszt Ferenc térként ismerjük azt a Gyár utcát, ahol 1886-ban megszületett Kaminer Manó, aki szegény zsidó kissrácként a közeli Népszínházban édességet árulva szeretett bele örökre a szórakoztatóiparba. Először színészként aratott sikereket, immár Kertész Mihály néven a Nemzeti Színház sztárja volt. A rendezés viszont elkezdte jobban érdekelni, és először Kolozsváron, majd Budapesten és Bécsben meg Párizsban készített filmeket, míg a Warner testvérek Hollywoodba nem csábították. Itt már Michael Kertészként, majd Michael Curtizként rendezett elképesztő mennyiségű és műfajú, mindig magas színvonalú filmeket, csúcsra juttatva a Warner stúdiót és a saját karrierjét is. Az Oscar-díj történetében csak kétszer fordult elő olyan, hogy egy rendezőt az adott évben két filmjéért is jelöljenek: Steven Soderbergh mellett Kertész Mihállyal. A Casablancáért végül el is nyerte a díjat, és élete főműve máig óriási filmklasszikus, amiben Humphrey Bogart és Ingrid Bergman is élete alakítását nyújtotta.

Rózsa Miklós

A legtöbbször magyar Oscar-díjas Rózsa Miklós, akit 1941 és 1962 között összesen 17 alkalommal jelöltek a díjra, ebből pedig háromszor (Ben Hur, Kettős élet, Elbűvölve) haza is vihette a szobrot. A budapesti Rózsa már hétévesen zenedarabot írt, és tanulás céljából hagyta el az országot. A lipcsei zeneművészeti egyetemről viszont már nyugatra vezetett az útja, és végül úttörője lett az ekkoriban kialakuló filmzeneszerzői szakmának. A szakma legendája, az Oscar-rekorder John Williams (Star Wars, Indiana Jones, Harry Potter) is Rózsát tartja a valaha élt legnagyobb filmzeneszerzőnek, aki azon kevés emigráns magyar közé tartozott, akik Hollywoodban sem volták hajlandóak megváltoztatni a nevüket.

Gábor Zsazsa

A Gábor Sári néven született sztár az 1936-os év magyar szépségkirálynőjeként vált ismertté, majd a második világháború alatt költözött ki Amerikába. A negyvenes-ötvenes években ígéretesen indult a hollywoodi karrierje, számos jelentős alkotásban is játszott.

Máig ő a csúcstartó Hollywoodban a maga kilenc házasságával, amelyek közül az egyik csak egyetlen napig bírta, és utólag érvénytelenítették, az utolsó viszont 30 éven át, a haláláig kitartott.

Zsigmond Vilmos

Zsigmond Vilmos a magyar filmesek azon generációjához tartozik, akik 1956 után hagyták el az országot. A Színház- és Filmművészeti Főiskola akkori hallgatójaként a diáktársaival filmezték a szovjetek által levert magyar forradalom eseményeit, és ezeket a filmtekercseket is kicsempészték az országból, páratlan történelmi forrásokat mentve meg ezzel. Zsigmond és vele együtt emigráló, közeli barát Kovács Lajos (Szelíd motorosok, Papírhold, Szellemirtók) először olcsó B-filmekben kaptak munkát, majd Új-Hollywood európai ihletésű fiatal rendezői fedezték fel a tehetségüket. Zsigmond Vilmos a magyar operatőrök közül az egyedüli Oscar-díjas: négyszer jelölték (Harmadik típusú találkozások, A szarvasvadász, A folyó, Fekete Dália), ebből egyszer nyert, 1978-ban a Steven Spielberg rendezte Harmadik típusú találkozásokért.

Antal Nimród

Los Angelesben született, de magyar család sarjaként, és aztán a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végezte a tanulmányait Antal Nimród, aki az első mozifilmjét Magyarországon rendezte meg. A Kontroll sikere utat nyitott a nemzetközi karrier felé, Hollywoodban pedig olyan alkotások fűződtek a nevéhez, mint az Elhagyott szoba, A szállítmány, a Ragadozók, és a Stranger Things sorozat két epizódja. Közben egyszer hazatért leforgatni A Viszkist, de most egy újabb hollywoodi filmmel jelentkezik: szeptember 7-én érkezik a hazai mozikba a Megtorlás, Liam Neesonnal a főszerepben. Antal Nimród nyomában pedig ott sorakoznak azok a tehetséges hazai filmesek, akik épp most készülnek meghódítani Hollywoodot, mint az operatőr Pados Gyula, Rév Marcell, vagy Erdély Mátyás.