Tragédiák és kudarcok övezték a magyar Nobel-díjasok életét: Karikó Katalin a kitartásáért különdíjat érdemelne

Karikó Katalin (2023 – orvosi-élettani Nobel-díj)

Karikó Katalin nevét a koronavírus járvány idején ismerte meg az ország és az egész világ. Kutatásai – amelyekért több rangos kitüntetést vehetett át – lehetővé tették, egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen, ezt az ötletet használták a Pfizer-BioNTech és a Moderna. Karikó a díjak mellé kapott pénzjutalmainak nagy részét jótékony célokra ajánlotta fel. 2021-ben18 millió forintot adományozott Covid-árváknak.

A legfontosabb, hogy örömmel végezzük a munkánkat – nyilatkozta Karikó Katalin – azt követően, hogy bejelentették, Drew Weissmannal megosztva nekik ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.

A stressz kutatójaként ismertté vált Selye Jánost idézve hangsúlyozta, arra kell koncentrálni, amin tudunk változtatni.

Karikó Katalin – aki korábban két Nobel-díjról is lemaradt – beszédében visszaemlékezett arra, hogy édesanyja minden évben meghallgatta, kinek ítélték oda a Nobel-díjat, bízva benne, egyszer az ő nevét olvassák be. Pedig előfordult olyan időszak, amikor sem állása, sem csoportja nem volt, csak szorgoskodott a laborban.

Szabó Gábor akadémikus arról beszélt, úgy véli, a kutatónő munkássága mellett a személye is lenyűgözte a Nobel-díj bizottságot. Tudományos eredményei mellett elképesztő kitartásáért különdíjat érdemelne, hiszen az mRNS-hez kapcsolódó első kísérleteit a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végezte, majd ezt a munkát folytatta az Egyesül Államokban, ám néhány év múltán kutatásai támogatását megszüntették.

– hangsúlyozta az akadémikus. Karikó az mRNS-technológiával alapvetően a rákkutatást segíti, de az infarktusos emberek szívét is vizsgálják vele.

Kertész Imre (2002 – irodalmi Nobel-díj)

A törékeny egyén és a történelem barbár önkénye közötti összecsapásban átéltek megörökítéséért kapta meg 2002-ben az azóta - 2016-ban elhunyt - Kertész Imre az irodalmi Nobel-díjat.

A regény főhőse egy kamasz fiú, akit a náci haláltábor szörnyű tapasztalatai érleltek felnőtté, és aki ezért képtelen visszatérni korábbi életéhez. A regény tárgyszerű, már-már dokumentarista stílusa a holokauszt újszerű irodalmi megközelítését tette lehetővé. Kertész műveit több nyelvre lefordították, ő maga németből fordított. A Sorstalanságból film is készült Koltai Lajos rendezésében, a főszereplőt, Köves Gyurit Nagy Marcell játszotta.

Elie Wiesel (1986 – Nobel-békedíj)

Az erőszak, az elnyomás a fajgyűlölet elleni harcáért kapott Nobel-békedíjat a máramarosszigeti születésű - 2016-ban elhunyt - Elie Weisel. A norvég Nobel-díj-bizottság az „emberiség hírvivőjének" nevezte Wieselt, megjegyezve, hogy a „Hitler haláltáboraiban történt teljes megalázottság megtapasztalásának és az emberiesség semmibe vevésének" feldolgozására irányuló küzdelmei, valamint a „béke érdekében végzett gyakorlati munkája" mind „a béke, a jóvátétel, a megbékélés és az emberi méltóság" erőteljes üzenetét közvetíti az emberiség felé.

Szent-Györgyi Albert (1937 – orvosi Nobel-díj)

A biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért – különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti – kapta meg a kitüntetést Szent-Györgyi Albert. A tudóst már 1934-ben jelölték az orvosi Nobel-díjra, amelyet 1937. október 28-án ítélt neki a svéd Karolinska Intézet a biológiai égési folyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában.

Az érmet a második világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle, a tudós az összeget a finn-orosz háború finnországi áldozatainak ajánlotta fel. A Nobel-díj átvételekor öröme felhőtlen volt, meg lévén győződve arról, hogy felfedezése nem szolgálhatja az öldöklést, ám tévedett. Szent-Györgyi Albert – akiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben –

(Forrás: MTI, Wikipedia)