A helyi legendák szerint a csontvázak egy jégvihar során kerültek oda, ám a csontok életkorának és genomjának elemzése azonban valami sokkal furcsább és nehezebben megmagyarázható dolgot tárt fel: az áldozatokat 1000 év választotta el egymástól, és nagyon eltérő származásúak voltak.
A Roopkund-tó hátborzongató története 1942-ig nyúlik vissza, amikor H. K. Madval indiai erdészeti hivatalnok emberi csontok ezreire lett figyelmes. Ezt ő ugyan jelentette a hatóságoknak, ám a bizarr felfedezés csak az ötvenes évek végén kapott nyilvánosságot.
A kutatók 38 csontvázat vizsgáltak meg, amelyek egyrészt nem egy időből származnak, másrészt három nagyon eltérő etnikumot találtak közöttük. Az egyik csoport dél-ázsiai és a VII. és a X. század között járhattak a tónál, a másik csoport feltételezhetően Kréta szigetéről származik és XIX. században érte őket a halál. A harmadik csoport pedig Délkelet-Ázsiához köthető, szintén a XIX. századból - állapították meg.
Biomolekuláris elemzések, DNS- és stabilizotópos-étrendrekonstrukció, valamint radiokarbon kormeghatározás segítségével felfedeztük, hogy a Roopkund-tó története összetettebb, mint azt valaha is vártuk, és rengeteg kérdést vet fel, amit még nem tudtunk megválaszolni
A kutatók úgy vélik, hogy a helyi történetek egy része igaznak tűnik a 4800 méter magasan fekvő Csontváz-tóval kapcsolatban: a helyszínen talált koponyák némelyike olyan sérüléseket mutatott, amelyek megfelelnek annak, hogy jégvihar érte az embereket. Úgy vélik, hogy zarándokok voltak, akik egy, a Roopkund-tóhoz közeli templomba sétáltak. Azt, hogy a későbbi korokból odakerült távoli etnikumok miként haltak meg, egyelőre nem derítették ki.
Ez is érdekelhet:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.