A nyolcvanas években készült, de a hatvanas évek Budapestjén játszódik a Gothár Péter rendezte kultikus generációs mozi – a budapesti hatvanas éveket pedig erősen meghatározta 1956 emléke, a közhangulat és az utcakép tekintetében is. A film kamaszhőseinek életében emigráció, börtön, reménytelen politikai helyzet zilálja szét a családokat és sorsokat. A felnövő srácok pedig örökké emlékezetes jelenetekben csak azért is lázadnak és romantikáznak, hiába próbálja meg ezt lehetetlenné tenni az őket körülvevő közeg.
A nyolcadik kerületi legendás piactér ma már egészen másképp néz ki, mint Bereményi Géza gyerekkorában, amikor ez jelentette számára a világot. A Teleki tér császára, a zsarnokian szerető nagyapa második világháború utáni sorsa máig szívszorító élmény, Eperjes Károly emlékezetes alakításával, a magyar történelemmel és Budapesttel a (nem is annyira) háttérben.
Az utóbbi néhány évben tűntek el végleg azok a házak és utcák, amelyek nem is olyan régen még Budapest egyik leghírhedtebb környékét alkották. A legendás Szigony utca már a csillogóan új Corvin-negyedhez tartozik, Szomjas György legendás filmjében viszont még mindenféle kétes, de annál különlegesebb alakoknak adott otthont. Ha pedig Józsefváros filmes reprezentációjáról esik szó, akkor ne feledjük a groteszken vadromantikus animációs filmet, a Nyóckert sem.
A rendszerváltás generációja, a rendszerváltás Budapestje elevenedik meg Török Ferenc első rendezésében. A mára kultfilmnek számító Moszkva tér gimnazista főhősei épp akkor kénytelen érettségizni, amikor évtizedek után először felmerül a kérdés: „ki a csöcs az a Nagy Imre?". A történetben házibulik, vonatjegy-hamisítás, és persze szerelmek követik egymást, a szereplők pedig mindig visszatérnek egy azóta már más nevet viselő budai tér központi találkahelyéhez, az óra alá.
A Kontroll rendezője, Antal Nimród azóta már Hollywoodban rendezi sorra a filmeket és olyan menő sorozatok epizódjait, mint a Stranger Things. De minden Budapesten kezdődött, hisz a Kontroll története szándékosan kerülte a beazonosíthatóságot a budapesti állomásokkal és főleg a BKV-val, a végig a föld alatt játszódó mozi mégis nagyrészt a különleges helyszínnek köszönheti a hatását, és hálából egyben mozgóképes emlékművet is állít a fővárosi metrónak.
Szó szerint Budapest, az alkotók fővároshoz fűződő viszonya volt a feladat és a téma ebben a szkeccsfilmben, aminek epizódjait a Színház- és Filmművészeti Egyetemen frissen végzett filmrendezők készítették el – köztük azzal a Reisz Gáborral, aki azóta az önálló rendezéseiben (VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Rossz versek, Magyarázat mindenre) is hangsúlyosan jeleníti meg a várost. A budai HÉVen, a Margitszigeten, a romkocsmás hetedik kerületben, és még sok egyéb helyszínen játszódó kisfilmek egybefűzött lánca különleges pillanatképet adnak ki a 2010-es évek elejének Budapestjéről.
Az Oscar-díjas Saul fia rendezőjének második nagyjátékfilmje magyar viszonyok között egy igazi szuperprodukciónak számított, hisz tekintélyes költségvetésből teremtette újra az 1910-es évek Budapestjének világát. Ebben a világban kell felfednie a különleges kisugárzású és sorsú főszereplőnőjének a múlt titkait, miközben körülötte épp véget érnek a „boldog békeidők".
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.