Tudtad? Egy szobornak és Haydnnak köszönheti a nevét Buda egyik legfontosabb utcája

A mai Alkotás utca környéke jó néhány évszázadon át egyáltalán nem tartozott Buda városához. Olyannyira nem, hogy külön, önálló település is állt arrafelé: a középkorban ugyanis Buda területe még gyakorlatilag a mai Várra korlátozódott, és a mai Vérmező felé a kis Logod falu feküdt. A falu a török hódoltság idején pusztult el, a nevét pedig a Kosztolányi Hajnali részegségében is megénekelt Logodi utca őrzi.

Egészen a 18. század végéig nem is szabadott építkezni a környéken, és amikor elkezdtek az első házak megépülni, akkor azokat is a Vérmező (amihez akkor még hozzátartozott a mai Déli pályaudvar területe) túloldalán, a mai Alkotás utca és Krisztina körút vonalában húzták fel.

Ilyen volt az a ház is, amit 1775 körül építtetett a Tirolból áttelepült Falk család a saját telkére, mely a mai Déli pályaudvarral és Vérmezőben szemben, a mai Magyar jakobinusok tere sarkától kezdődően helyezkedett el. A kisebb földszintes házat 1790-ben kibővítették, mögötte hatalmas kert helyezkedett el a birtokon.

Az viszont biztos, hogy a Falk család kihalt 1814-ben, ezután a ház Wurmhörger Ádám városi hadnagyhoz került, aki emeletet épített a házra.

Ekkor született meg az a híres dombormű is, ami a ház kapuja feletti timpanonban kapott helyet, és ami azt a pillanatot ábrázolja, amikor Isten megteremtette a világot. A dombormű ma már a Kiscelli Múzeumban található, az alkotója ismeretlen, az ihletője pedig a feltételezések szerint egy korabeli jeles esemény lehetett.

A dombormű révén a házat Schöpfunghaus-nak, vagyis Teremtés-háznak kezdték el hívni a környékbeliek, ami átragadt az előtte haladó utca nevére is. A közterületek neveinek magyarosítása idején pedig pontatlanul fordították le, így lett 1879-ben a Schöpfungs Gasséból nem Teremtés utca, hanem Alkotás utca.

A nevezetes ház ezután sok tulajdonos- és funkcióváltáson esett át. Kolostorként és börtönként is használták, miközben a 20. század elejétől kezdve egyre jobban beépült a környéke. Olyannyira, hogy a két világháború között már kirívónak és gazdaságtalannak számított egy mindössze egyemeletes ház az Alkotás utcában, így 1936-ban lebontották, és a helyére épült az a hatemeletes ház, ami a mai napig ott áll, egészen pontosan a Magyar jakobinusok tere 5. jelenlegi cím alatt. Az Alkotás utca pedig azóta is Buda egyik legfontosabb útvonala, az ún. „budai nagykörút" része, és azóta is ugyanúgy hívják, egy rövid időszaktól eltekintve: 1937 és 1945 között Gömbös Gyula nevét viselte. Ugye, hogy mennyivel szebb az Alkotás?