Tudtad? Csontvázak ezrei fekszenek alatta és egy merénylő nevét viseli ez a híres budai tér

Hogy a mai Kolosy tér környékét már kétezer évvel ezelőtt is hasznosították, arra kézenfekvő bizonyítékot szolgáltatnak a közeli Aquincum romjai.

Az 1. és 4. század között temetőnek használták az országúttól a budai dombok felé eső területet, a régészek szerint százezres nagyságrendű lehetett az itt elföldeltek száma. A rómaiak erődítményeinek falait-romjait később a honfoglalók is használták szálláshelyként, majd Óbuda a középkorban a mindenkori magyar királyné birtoka és egyházi központ lett.

Szentjakabfalva, a mai Kolosy tér környékén.

Szentjakabfalva a török hódítás idején néptelenedett el, és annyi más hazai helységhez hasonlóan a 18. században német telepesek érkezésével éledt újjá. A betelepülők Neustift, azaz Újlak néven alapították újra a falut – ezt a nevet a környéket magában foglaló budapesti városrész máig őrzi.

amit 1702-ben említenek először történelmi források Markt Platz, azaz Piac tér néven. Újlak népessége olyan gyorsan nőtt, hogy idővel szükség lett a korábbi kis kápolnájuk helyett egy nagyobb templomra is, ami a 18. század közepén épült meg, és máig ott áll a Bécsi út, a Szépvölgyi út és a Kolosy tér sarkán.

és ez kombinálva a falai mellett futó vízmosás okozta problémákkal odáig vezetett, hogy menet közben újra kellett tervezni a megsüllyedő épületet, aminek a tornya így az eredeti elképzeléshez képest a másik oldalára került.

A templom révén hívták egy időben Pfarrkirchen Platznak, azaz Plébániatemplom térnek is a mai Kolosy tér nyugati oldalát, a többi részét pedig leginkább Heu Platz, azaz Széna térként emlegették a 19. század nagy részében.

az elmúlt évszázadok során viselte ezt a nevet hosszabb-rövidebb ideig a mai Kolosy téren kívül a belvárosi Kálvin tér, a józsefvárosi Teleki tér és az újpesti Tanoda tér is. De mitől volt ilyen gyakori ez a név, és miért ragadt rá ezekre a terekre? Ha megfigyeljük az említett terek elhelyezkedését, azt látjuk, hogy mindegyik fontos közlekedési csomópontban található, sőt az adott korszakokban a városhatár mellett feküdtek, ahova befutottak a vidéki országutak.

ezek mindegyikéhez az „üzemanyag" pedig a széna volt. A Széna terek tehát egyfajta korabeli benzinkútként szolgáltak, ahol az állatok jövet-menet megkapták a szükséges ellátmányt.

Újlak és Óbuda a 19. században már teljesen egybeépült, így amikor 1873-ban Újlakot is Óbudához csatolták, a kettőt együtt pedig a megszülető Budapest részévé tették, az igazából már csak jogilag követte a városfejlődés gyakorlati eseményeit.

ami a tér névadója is lett a század végére. (A malom 1921-ben égett le, és ekkor már nem újították fel, hanem inkább bérházakat építettek a helyén.) A Lujza térből pedig 1900-ban lett végleg Kolosy a tér neve. De ki volt az a Kolosy?

Az eredeti név Kolosy György tér volt, ebből kopott le a keresztnév, jó néhány régi fővárosi közterületnévhez hasonlóan (lásd Rákóczi tér, Orczy tér, Bakáts tér).

illetve merénylőként: fiatal joghallgatóként egyik vezetője volt annak a tömegnek, ami a Pest-Budára érkező császári biztos Lamberg Ferenc Fülöpöt a hintójából kirángatta, és lényegében meglincselte. A szabadságharc egyik sötét foltját jelentő eset után még a hazai forradalmi képviselőház is felelősségre vonást sürgetett, ami elől Kolosy női ruhában menekült a szülőföldjét jelentő Erdélybe. Ott beállt Bem seregébe, majd különféle hadszíntereken és alakulatoknál végigharcolta az osztrák és a megszálló orosz csapatok elleni küzdelmet. A fegyverletétel után Frunza néven betyárként is tevékenykedett, majd kegyelemben bízva feladta megát, de csalatkoznia kellett: rajta statuáltak példát, és a mai Szabadság tér helyén álló katonai erődben, az Újépületben kivégezték.

A II. és III. kerület határán fekvő tér ma is fontos közlekedési csomópont és az eredeti funkcióját is máig őrzi piactérként is. A piacát az 1990-es években újították fel, maga a tér pedig a 2010-es években kapott új arculatot az Óbudai Promenád kialakításával.