A leander mediterrán növény, ahhoz, hogy hazánkban is szépen fejlődjön, szakszerűen kell gondozni. Azt mindenki tudja, hogy a fagyot nem bírja, hisz a meleghez és a fényhez szokott, de lassan ki lehet vinni a szabadba, sőt, ki kell.
A dúsan virágzó, egészséges leander titka, hogy tavasszal alaposan meg kell metszeni. Nem kell sajnálni, nem kell félteni, még a vastagabb ágait is rövidre kell vágni ahhoz, hogy új erőre kapjon. A leander akkor tud felfrissülni, ha a megnyúlt ágakat visszacsípjük. Ekkor még új formát is adhatunk a bokornak. Az olaszok még a metszőollót sem veszik elő ehhez a művelethez, előkapják a fűrészt, és egy mozdulattal megszabadítják a növényt a régi hajtásoktól. Ez az intenzív visszametszés óriási lendületet ad a növénynek, és újult erővel kezd hajtani.
A metszés után érdemes megvizsgálni a virágföldet. A leander nagyon tápanyagigényes, ezért érdemes legalább kétévente átültetni. Morzsoljuk le gyökereiről az elhasznált födet, gyakran kártevőkkel is találkozhatunk ilyenkor. A leander meghálája, ha nyáron rendszeresen kap tápoldatot és ha mindig nedves a földje - írja a Lakáskultúra.
A márciusban már a zsigereinkben érezhetjük a tavaszt. A reggeli fagyokat szép lassan felváltja a napsütés, egyre többet csicseregnek a madarak, napközben már 15 fokos maximumokkal számolhatunk, és búcsút inthetünk a korai sötétedésnek is. Megjelennek a tavaszi virágok, kibújik a földből a nárcisz, a jácint, a krókusz, és mi is egyre szívesebben töltünk időt a szabadban. Márciusban amellett, hogy élvezzük a napsütést, az illatos virágokat, és gyönyörködünk az újraéledő természetben, már a kertészkedésbe is bátran belekezdhetünk. Arról, hogy mit lehet, vagy mit érdemes ilyenkor elültetni itt írtunk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.