Julie McFadden, a kalifornia Los Angelesben dolgozik hospice ápolónőként, az itt szerzett tapasztalatait pedig gyakran megosztja az emberekkel. Egy nemrég feltöltött videójában arról beszélt, hogy milyen gyakori viselkedéseket figyelt meg a haldoklóknál. A 41 éves nő a halálról és a haldoklásról igyekszik felvilágosítani az embereket, a témáról már könyvet is írt.
A halálhoz közeledve lehet olyan periódus, amikor a haldokló tudata kitisztul, és kifejezetten energikusnak tűnik.
"Van egy szuper napjuk, hirtelen megnő az étvágyuk, hirtelen képesek járni, nagyon éberek és tájékozottak, majd nem sokkal később, általában egy-két nap múlva meghalnak - ez nehéz rész, főleg, ha nem vagyunk rá felkészülve, és reménykedtünk" - mondta Julie.
Gyakori, hogy az emberek néhány héttel a haláluk előtt hallucinálnak.
"A látomások vadak lehetnek. Nagyon sok embert láttam már... delíriumban, hallucinációban, intenzív pszichózisban"
- magyarázta. Azt mondta, a legjobb dolog, amit az emberek tehetnek, hogy támogatják haldokló rokonukat vagy barátjukat. Azt mondta, ez normális, és nem kell aggódni miatta, azonban fontos tudnunk, hogy amikor az emberek elkezdenek hallucinálni, körülbelül "egy hónapra vannak a haláltól".
A hospice nővér elmondta, hogy az emberek néha pontosan megjósolják, mikor fognak meghalni.
"Láttam néhány extrém esetet, amikor az emberek egyszerűen azt mondták: »Ma este fogok meghalni, tudom, érzem«, és így is történik"
- magyarázta. Elmondta, hogy egyesek megvárják, amíg a család és a barátok körülveszik őket, általában ezek az emberek a családok központi figurái, vagy "a család matriarchái". Mások pedig éppen arra várnak, hogy a szeretteik elhagyják a szobát. Ezek az emberek jellemzően zárkózottabb és függetlenebb személyiségek. Vannak olyanok is, akik valamilyen mérföldkőre várnak, például egy születésnapra vagy esküvőre. "Őket életben tartják ezek az események, ők is meg akarják élni, majd a testük végre elenged" - mondta.
Julie szerint ez a fizikai gesztus együtt járhat más jelenségekkel, például a látomással.
"Ez az, amikor a személy az ágyban fekszik, és a levegőbe nyúl, mintha látna valakit, vagy mintha valaki után nyúlna,
akár azért, hogy megölelje, akár azért, hogy kezet rázzon vele. Sokszor sokáig tartják a kezüket a magasban" - mondta. Azt mondta, hogy amíg az ilyen viselkedést tanúsító emberek jól érzik magukat, "hagyjuk, hogy tegyék a dolgukat". "Ez normális" - tette hozzá.
McFadden elmondta, hogy a halálos tekintet és a halál érintése "sokszor együtt járnak".
"Ez általában olyan, mintha valaki a sarkot bámulná, vagy oldalra nézne nagyon figyelmesen, de nem lehet kizökkenteni,
hiába mondjuk ki a nevét, hiába csettintünk" - mondta. Szerinte ez a viselkedés sem szokatlan, közben sokszor mosoly jelenik meg az arcokon.
McFadden azt mondta, hogy a felsoroltak közül ez "a legmeghatározóbb dolog", ami valaha is történt vele.
"A közös halálélmény az, amikor valaki, aki nem haldoklik, érzi, látja vagy megérti, mi történik a haldoklóval"
- mondta. "Olyan, mintha a haldokló személy átadná neked azt az érzést, amin keresztülmegy" - árulta el és hozzátette, hogy ez általában jó érzés. "Olyan, mintha az illető a szabadság és az öröm érzését adta volna át nekem" - mondta. "Akkoriban megdöbbentem, nem tudtam, mi történik, de mára rájöttem, hogy ezt hívják közös halálélménynek" - tette hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.