Matematika érettségi: mire elég a középszint?

Az új egyetemi felvételi szabályok alapján a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, mire adnak plusz pontokat, ahogy arról is, hogy kérnek-e a felvételizőtől emelt szintű érettségit, vagy sem. A központi szabályozás már tavaly megszűnt, így elméletben az is járhat felsőoktatási intézménybe, aki minden tárgyból a középszintű vizsgát célozza meg. 

A középiskolások ma írják a matematika érettségit, már abban a tudatban, hogy az áhított felsőoktatási intézmény — ha van ilyen — milyen szintet követel meg tőlük. Körbenéztünk, vajon hova, mire elég, ha valaki úgy dönt, nem tesz emelt szintű vizsgát matematikából.

Szakok, ahova nem kell emelt szintű matematika érettségi 

Tehát, van, ahol az emelt szint követelmény, de van, ahol egyáltalán nincs rá szükség, viszont plusz pont járhat érte, ha az intézmény úgy dönt. Ami első nekifutásra feltűnő, hogy a pedagógusképzésben szinte sehol nem kérik a matematika emelt szintet, a természettudományos tantárgyak esetén sem, és ebben benne van a matematika szak is. A 10 féléves osztatlan tanárképzésre tehát úgy is be lehet jutni, ha minden tárgyból, köztük matekból is a középszintet célozza meg az érettségiző. 

Ami még meglepőbb, hogy több egyetemen szintén nincs szükség emelt szintre többek között az informatikai és műszaki karokon sem, beleértve egyes mérnöki szakokat is.

A bölcsészettudományi karokra nem meglepő, ha nem kérnek magasabb szintű matematika tudást, ugyanakkor a felvételizők azzal is számolhatnak, hogy más tárgyból sincs szükségük az emelt szintű érettségire. Ahogy a társadalomtudományi karokon is meg lehet úszni a felvételit akár középszinttel is, nemcsak matematikából. 

A pontos adatokat, hogy melyik egyetem, mely karain és azon belül a szakok közül hova nincs szükség az elméletben nehezebb vizsga letételére, a Felvi.hu táblázatában találjátok meg. 

Továbbra is szükség van az emelt szintű matematika érettségire a legtöbb mérnökképzésen, a gazdasági karokon, és az agrártudomány területein is.

A kevesebb több is lehet

Az érettségi százalékok pontokra váltásáról korábban írtunk. A számítási mód alapján könnyen előfordulhat, hogy noha az emelt szintnél a százalékokat egy az egyben átváltják, tehát a 60 százalék 60 pontot ér majd, a középszinten ugyanakkor csak a 2/3-át kapja pontban a diák az elért százalékos eredményének, egy 100 százalékos teljesítménnyel mégis több pontot kaphat a könnyebb feladatsort jól megoldó érettségiző, mint a nehezebbet kevésbé sikeresen kitöltő tanuló. Természetesen ennek az ellenkezője is megtörténhet, hiszen egy 90 százalékos emelt szint pont 90 pontot ér, míg egy 100 százalékos középszintért csupán 67 pontot adnak.