Ezek Magyarország legszebb tengerszemei

A tengerszemnek valójában semmi köze a tengerhez, tehát ne egy sós vizű, hatalmas víztömeget keressünk! Magyarország tengerszemei különböző hegységekben kialakult, édesvizű, kristálytiszta tavacskák. Az elnevezés a Magas-Tátra lengyel oldalán található Halas-tó lengyel nevéből (Morskie Oko) származik, annak tükörfordítása magyarul.

Apci tengerszem

Mátra gyöngyszeme, amely a Nagy-Hársas és a Somlyó hegyek ölelésében bújik meg. Az egykori andezitbánya medrében keletkezett csillogó, kristálytiszta vizű tó és az azt ölelő erdő 1995 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A bánya területén közel 90 éven át tartott az andezitfejtés, a 10-15 méter mély mederben esővíz és talajvíz hozta létre a mai formáját. A 15-20 méter magas sziklafalakról bámulatos látvány lepillantani a csillogó víztükörre. A tó mellett tűzrakóhely is található, amely otthont ad a családi, baráti piknikezésnek. 

Rudabányai tengerszem

Borsod türkizkéken csillogó tengerszeme hazánk legmélyebb tava. A területen működő bánya 1986-ban zárt be, az itt maradt medret pedig ez esetben is csapadékvíz töltötte fel. A különleges színű víztükör látványa egészen varázslatos, melyet szürke és vörös sziklák vesznek körül. A tó 80 méter szélességben, 300 méter hosszan nyújtózik el, mélysége pedig megközelíti a 60 métert. 

Jósvafői tengerszem

Az Aggteleki Nemzeti Park vadregényes erdőjének mélyéig barangolva bukkanhatunk a smaragdzölden ragyogó jósvafői tengerszemre. A mindössze párszáz lelket számláló Jósvafő határában mesterségesen, áramtermelés céljából hozták létre a tavat, méghozzá hazánk legnagyobb vízhozamú, hideg vizű Jósva-forrásának felduzzasztásával. A buja növényzet, a kristálytiszta víz és a felette átívelő fahidak nem mindennapi látványa egészen biztos, hogy mindenkit elvarázsol. 

Sipovics-tengerszem

A szilvásváradi Szalajka-völgyből csodálhatjuk meg a Felső-tavat, vagyis a Sipovics-tengerszem kristálytiszta vizét. A csillogó tó keletkezése a Szalajka-patak több helyen való felduzzasztásának köszönhető. A Bükki Nemzeti Park bejárataként is nevezett völgyet, a benne található kristálytiszta vizű tengerszemet, valamint a mindezt körbeölelő természeti kincseket érdemes minél több túraútvonalon keresztül felfedezni.

Megyer-hegyi tengerszem

A káprázatosan kéken csillogó tavat az egykori malomkőbánya fejtési gödrében felgyűlt esővíz hívta életre. A hatalmas bányagödör oldalát 50-70 méter magas falak alkotják, melynek medrében annyi csapadékvíz gyűlt fel, hogy egy kis tó keletkezett, amely sajátos élővilággal is rendelkezik, az ökológusok és biológusok nagy örömére. A 324 méter magasan álló Megyer-hegy és a 6,5 méter mély tó, és annak vadregényes környezete országos jelentőségű természetvédelmi terület, 1997 óta pedig az Aggteleki Nemzeti Park része.