Ayman Ashmawy, a Legfelsőbb Régiségtanács egyiptomi leletekkel foglalkozó részlegének vezetője szerint a maradványok 30-40 százalékban csecsemőkoz és serdülőkhöz tartoznak, akik közül sokan fertőző betegségekben és más életveszélyes rendellenességekben haltak meg, többek között vérszegénységben, tuberkulózisban.
Patrizia Piacentini, a Milánói Egyetem régésze vezeti azt a kutatócsoportot, amely Asszuán ókori városát vizsgálja. A település egykor fontos kereskedelmi csomópont, gránitbánya és katonai állomás volt a Nílus keleti partján, körülbelül 4500 évvel ezelőtt alapítottak.
„A sírok feltárása nagyon látványos volt, egyedülálló lelet Egyiptomban" - mondta Piacentini a Daily Mailnek adott nyilatkozatában. „Asszuán lakói sírkamrákkal borították be a dombot. Tulajodnképpen ez volt a halottak városa. Asszuán az idők kezdete óta átkelőhely volt. Az emberek keletről tartottak nyugatra. Azért jöttek ide, mert ez volt a határ, a délről érkező termékek Asszuánba érkeztek, majd elosztották őket a többi területre."
A halottak városát 2019-ben azonosították, amikor CT-vizsgálatok alapján felfedeztek egy sírt, amelyben két gyermek múmiája feküdt. Ezt követően minden egyes ásatás további sírokat tárt fel, és újabb információkat szolgáltatott a több mint 2000 évvel ezelőtt élt társadalomról. A kutatók azt is valószínűsítik, hogy a holttesteket osztályok szerint temették el, az elit a domb tetejére került.
Az ép múmiákat múzeumokba küldik hosszú távú megőrzés és kiállítás céljából, a többit pedig tanulmányozzák.
„Ez az ő nyughelyük" - mondta Piacentini. „Feltárjuk a történetüket, majd visszahelyezzük őket, és lezárjuk a sírt. Számomra ez már a kezdetektől fogva fontos volt."
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.