Időről-időre bekerülnek a köztudatba egyes pszichiátriai zavarok, amelyeket aztán hajlamosak vagyunk egymáson diagnosztizálni. Az elmúlt években egyre többször hallhatjuk, hogy nárcisztikus viselkedéssel vádolnak egyes embereket. De mégis mi is ez a címke, amit olyan könnyen aggatunk egymásra? Először is tisztázni kell, hogy a nárcisztikus személyiségzavar egy pszichiátriai kórkép, amit szakember állapíthat meg adott tünetek, emberi kapcsolati jellemzők bizonyos ideig való fennállása esetén. Nem pedig internetes cikkek vagy a barátnőnk véleménye alapján. A ma nárcisztikusnak mondott tulajdonságok pedig sokszor nem is azok, hanem egyszerűen önzés vagy lustaság.
Ami egészen biztos, hogy a nárcisztikus ember érdeklődésének középpontjában mindig ő maga áll, vele párkapcsolatot felépíteni, vagy abban együtt lenni romboló élmény
– hívja fel a figyelmet Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó.
Először lenyűgöző, kedves, akár úgy is tűnhet, egészséges önbizalommal rendelkezik. Aztán, ahogy előrehalad a kapcsolat, fordul a kocka.
”Az ilyen emberekből hiányzik az empátia és csak felületes, érdekvezérelt kapcsolataik vannak. Azt nézik, hogy mások hogyan segíthetnek, mindig ők vannak a középpontban, mások problémái, gondolatai nem nagyon érdeklik őket, hacsak nem járnak haszonnal önmaguk számára. Gyakori, hogy leereszkedő, lenéző stílusban kommunikálnak, maguknak különleges bánásmódot kérnek vagy követelnek, és nem ritka, hogy kizsákmányolják a körülöttük levőket. Ők persze nem látnak ebben semmi rosszat, hiszen az alaptételük az, hogy ők jobbak mint a többiek, és természetesen többet, jobbat érdemelnek. Ez a viselkedés viszont nem egy fázis, nem „növik ki” vagy hagyják el, tartós marad egész életükben – sorolja a szakértő. – Mégse keverjük mással a fogalmat! Van egészséges szintű nárcizmus, nem is biztos, hogy ez a jó szó rá. Az önmagunkért való kiállás, az önszeretet azon foka, ahol megvédjük, képviseljük magunkat, nem betegség és nem önzés. Csak akkor válik azzá, ha másokat eltaposva, figyelmen kívül hagyva és félresöpörve gondoljuk azt, hogy nekünk több jár és bámulatra méltó „csodák” vagyunk.„
Lenyűgöző első randevúk
A nárcisztikus vonások egy része vonzónak is tűnhet elsőre, és aki szereti, ha elkápráztatják, komoly vonzódást érezhet a nagyszerű férfi iránt.
”Egy kapcsolat elején az ilyen emberek odaadóan, kedvesen viselkednek, különösen, mert a másik fél is így viselkedik. Normális, hogy az ismerkedés fázisában a párok imádják és csodálják egymást, és ez jól illik a nárcisztikus személyiségvonásokhoz. A férfi jó érzését fokozza, ha olyan nőt talál, aki még jobb fényben tünteti fel, mert például nagyon szép. A gond az, hogy a csodálatnak ez az intenzitása nem marad így, hiszen ki lenne képes fenntartani a hétköznapokban? Nem lehet valakitől elvárni, hogy a másik minden mozdulatát csodának nevezze, állandóan ajnározza, mindig meghallgassa, hogy milyen fantasztikus és milyen privilégiumok járnak neki – magyarázza a tanácsadó, aki hozzáteszi, hogy ha a nő képes is lenne erre, akkor sem kapná meg ugyanezt a figyelmet nárcisztikus párjától, hiszen senkinek nem járhat annyi figyelem és csodálat, mint neki.„
A kezdeti rózsaszín ködöt a csalódás érzése váltja fel, amikor a kapcsolat szorosabbra szövődik. A csak magába szerelmes férfit valójában nem érdekli, milyen a mellette lévő nő, csak a tőle kapott csodálat izgatja, amit esze ágában sincs viszonozni.
”Amikor elveszti a párjától kapott állandó pozitív visszajelzést, dühös lesz, követeli, elvárja, és a másikat kezdi bántani, piszkálni, megalázni és félresöpörni. Egy ilyen kapcsolat folyamatos harc, tojáshéjon járás, azon való töprengés, hogy ezzel a csodálatos emberrel hogyan kellene bánni, mit kell neki megadni, mire lehet még szüksége.
A nárcisztikus személyiségekből hiányzik az empátia, nem érdekli őket senki saját magukon kívül. Éppen ezért a szokásos módszerek sem válnak be, amelyek egy kapcsolatot megjavíthatnának.
”Nehezen kezelhető probléma ez, mivel az érintett soha nem látná be, hogy vele van a baj. Normál esetben a kapcsolatban felmerülő gondokat meg lehet beszélni, de vele nem. Sőt, szakemberhez sem fordul, hiszen ő jobb mindegyiknél„ – mondja Villányi Gergő.
Hogy mégis mit tehet, aki ilyen férfival akadt össze? Valójában nem sokat, ezek a kapcsolatok nem lesznek nyugodtak és boldogok, és gyakran nem is tartanak túl sokáig.
Bántalmazásba fordulhat!
A nárcisztikus férfival folytatott párkapcsolat nagyon gyakran fordul át valamilyen típusú bántalmazásba, és a kétféle dinamika közös vonása az is, hogy az elején az átlagosnál szebben indulnak. – A kezdeti elragadtatás után jönnek a drámák. A férfi kiköveteli magának a figyelmet és csodálatot, mindig ő van a középpontban. Ha ezt nem kapja meg a neki tetsző mértékben, akkor sok mindenre képessé válik. Lehet, hogy csak szóbeli, érzelmi bántalmazásig jut a viszony, de nem kizárt a fizikai erőszak sem, ha másképp nem éri el a célját. A másik fél pedig óhatatlanul torzul, lenyomorodik ettől – óv a szakértő.
Önmaga tükörképébe szeretett bele
A nárcizmus nevét egy görög mitológiai alakról kapta. A fiatal vadász Narkisszosz igazi szépség volt, aki azonban sosem látta a saját képét, mert anyja azt a jóslatot kapta, hogy fia csak így élhet hosszú életet. Amikor nemet mondott a romantikus kalandokra, az istenek megbüntették. Egy vadászat alkalmával megszomjazott, és a víztükör fölé hajolt, hogy igyon. A vízben meglátta saját tükörképét, és szerelemre gyúlt a gyönyörű arc iránt. Nem mozdult onnan többé, és amikor nem kapott viszonzást, végül fehér és aranyszínű virággá változott, ami nárciszként ismerünk.
Az önmaga képébe szerelmes ifjú történetére utalva nevezte el Sigmund Freud a jelenséget, ami több férfit érint, mint nőt, és korunkban támogatást is kap a közösségi média világából, ami tökéletes táptalaj a kiélésére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.