Idegen halfaj veszélyezteti a Balaton élővilágát: retteghetnek az őshonos példányok

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatásának is a fekete harcsa gyors szaporodása adta az alapot. A vizsgálatok kiderítették, jelentős különbségek vannak a fent említett halfajok táplálkozásában: nem teljesen ugyanazt és nem teljesen ugyanolyan mennyiségben eszik, valamint nem ugyanott keresnek táplálékot a vizsgált halak. Az invazív fekete törpeharcsa mást eszik, mint őshonos társai, de hatékony ragadozó, okkal retteghetnek tőlük őshonos halaink. A szakemberek azt kérik, hogy aki ilyen halat fog, az ne dobja vissza tóba, sőt, támogatják a fiatal egyedek kifogását. Abban bíznak, hogy a törpeharcsák ivadékfelhőinek eltávolítása hosszú távon sikeres lesz. A kutatók szerencsére még nem tapasztalják, hogy csökkent volna az őshonos halak száma a Balatonban. Azt még vizsgálják, hogy mely halaknak lehet ellensége a fekete törpeharcsa.

Ezt eszi a fekete törpeharcsa

A fekete törpeharcsa főleg makrogerinctelenekkel (azaz a szabad szemmel látható, gerinctelen állatokkal, mint például csigákkal, kagylókkal vagy rovarlárvákkal) és halakkal táplálkozik. Utóbbiból jelentős mennyiséget fogyaszt, és étvágya a testtömegével arányosan nő. A hal 2022 júliusában került fel az Európai Unió számára veszélyt jelentő inváziós fajok listájára, és itthon is szigorú jogszabály védi tőlük a Balatont. A kifogás utáni vissza nem dobáson és az ivadékfelhők kimerítésén túl más beavatkozást nem javasolnak a szakértők.

„Sem a fajspecifikus betegségeket, sem az invazív ragadozó halfajok betelepítését nem tartjuk jó ötletnek, mert ezek beláthatatlan következménnyel lehetnek más fajokra” – tette hozzá Czeglédi István, a BLKI tudományos munkatársa.