Állattemetők Európában és lenyűgöző történetük

Paul Koudounaris amerikai író és fotós több mint egy évtizedes kutatómunkájának eredményeképpen született meg az a kötet, Hűségben mindhalálig - Kisállattemetők, állatsírok és örök áhítat címmel, amely részletesen bemutatja, hogyan emlékeznek az emberek elhunyt állataikra és milyen különleges kapcsolat fűzi őket kedvenceikhez.

Állattemetők Európában: az elsőt Londonban hozták létre

Az első hivatalos kisállattemetőt 1881-ben alapították Londonban, a Hyde Park területén, miután Cherry, egy kis máltai kutya elpusztult. Gazdái, akik közel álltak a park egyik kapuőréhez, Mr. Winbridge-hez, kérésükre engedélyt kaptak a kutya elhantolására a park egy csendes részén. Ennek hamarosan híre ment, és mások is elkezdtek keresni elhunyt kedvenceik számára hasonló lehetőségeket. 

A gyász kultúrája és a különböző temetkezési szokások

Koudounaris szerint az állatok iránti gyász nagyon mély lehet, különösen azért, mert a kisállatok gyakran az emberek „tükörképévé” válnak. 

 - nyilatkozta Koudounaris. Míg a világ különböző pontjain eltérően gyászolják a háziállatokat, a veszteség és az emlékezés igénye egyetemes. A buddhista temetkezési szokások például Thaiföldön külön állatok számára fenntartott templomokban történnek, ami jól mutatja, hogy bizonyos kultúrákban az állatok gyászának is megadják a megfelelő tiszteletet. 

Az állatok gyászolásának pszichológiája

Az állatok gyászolása máig szociális stigma tárgya, különösen a nyugati kultúrákban, ahol a háziállatok halálát egyértelműen kisebb veszteségként kezelik, mint egy emberét. Koudounaris, aki egy évig önkéntes kisállat-gyásztanácsadóként is dolgozott, arra mutat rá, hogy a nyugati világban nincs kialakult szertartásrendszer az állatok elgyászolására. Az emberek gyakran túl gyorsan igyekeznek túllépni a fájdalmon, vagy szégyenkeznek amiatt, hogy „csak egy állatot” vesztettek el.

Az állattemetők rejtett csodái: szobrok és festett portrék

Koudounaris kutatásai során a világ számos különleges állattemetőjébe látogatott el, amelyek mind megható módon állítanak emléket az állatoknak. Helsinkiben például egy erdei állattemetőben kézzel festett kisállatportrék világítanak lámpások fényében, amely meghitt légkört teremt. A mexikói Juárezben pedig egy pusztaságban található a kisállattemető, ahol színes kavicsokból kialakított sírokban nyugszanak az állatok, mindegyiken kézzel festett képek láthatók az elveszített macskákról és kutyákról.