A késő kréta időszakában (mezozoikum) élt egy félelmetes lény a fák tetején. Ezt a repülni is képes, gigantikus dinoszaurusz viselte a Drakula nevet. Hogy miért nevezték így és hogy miért egyedülálló ez az állat, valamint hogy milyen maradványait vizsgálták a közelmúltban a tudósok, arról most lerántjuk a leplet.
Az őslények megannyi fajtája közül is nagyon különlegesnek számított a pteroszaurusz, amelynek a tudósok a Dracula becenevet adták. Elképesztő méretekkel rendelkezett. Az eddigi talált legnagyobb példány szárnyának fesztávolságát 12 méter méretűre becsülik. Vélhetően ez volt a valaha élt legnagyobb élőlény a Földön. A fák tetején élt, így nem esett nehezére, hogy elmeneküljön az egyik legfélelmetesebb őslénytől, a T. Rex-től. Hosszú csőrrel rendelkezett és azon túl, hogy más dinoszauruszokra is vadászott és desszert gyanánt kisebb emlősöket, halat és gyümölcsöt is fogyasztott.
A dinoszauruszokat kutató tudósok fosszilis maradványokra bukkantak Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Ázsiában, valamint Erdélyben.
Csupán néhány csonttöredék került elő, mégis megoldhatja annak rejtélyét, hogy hogyan tudtak ezek a hatalmas őslények a levegő királyaivá is válni.
A mezozoikum, azaz a dinoszauruszok kora közel 180 millió évig tartott. A földtörténeti középidőben az addig létező, egyetlen hatalmas őskontinens több részre szakadt. Ezzel együtt globálisan megváltozott az éghajlat is, amelyhez nem minden állat tudott megfelelően alkalmazkodni. Több száz mérföldnyi tenger választotta el egymástól a földrészeket és ez befolyásolta az őshüllők számát, hiszen ezeket a távolságokat nem mindegyik tudta áthidalni. Nem tudtak elegendő élelmet szerezni és ez hatással volt a fennmaradásukra is. Drakulát, azaz a pteroszauruszt ezek az éghajlati és tektonikus változások a tápláléklánc csúcsára emelték.
Egy másik hatalmas dínó csontját is megtaláltak a mai Románia területén, amely a késői kréta korszakában Hateg-sziget néven létezett. Az állatot masszív lábai és zömök testfelépítése okán Bradycneme draculae-nak nevezték el.
A halhatatlan vámpír nyomán egy Burmában talált, borostyánba ágyazott kullancsot is Drakula névre kereszteltek a kutatók. Pontosabban a Deinocroton draculi nevet kapta, ami valami olyasmit jelent, hogy Drakula szörnyű kullancsa.
Ez egy kivételesen ritka lelet, mert nem hasonlít egyetlen ismert kullancsfajra sem. A borostyánkőben talált kullancs azért egyedülálló felfedezés, mert különbözik mindegyik, napjainkban Mianmarban (Burmában) előforduló kullancsfajtól. (Ezen a délkelet-ázsiai területen napjainkban 97 kullancsfajt különböztetnek meg.) Ez a kullancs a kutatók szerint körülbelül 145 millió évvel ezelőtt élt és valamelyik repülő dinoszaurusz vérével táplálkozott.
A szárnyas dinoszauruszok csupán őskori fantáziának tűnhetnek, de a feltárt leletek a modern mítoszok és legendák, valamint az ősi Drakula nyomában járnak.
A legtöbben egy elveszett világ lényeinek tartják a repülő dínókat.
De ahogyan az idő előrehaladtával a feltárt leletek száma növekszik, egyre több tény világít rá arra, hogy a ma is ismert Drakula-történeteknek őskori gyökerei s lehetnek. Ezek a fosszíliák ugyanakkor választ adhatnak az olyan kolosszális, modernkori sárkányok rejtélyére is, mint a komodói varánusz vagy más néven sárkány – írja a thetravel.com.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.