A diótörő kulisszatitkai - Így kerül színpadra a karácsony elmaradhatatlan darabja

A diótörő
Berecz Valter/Magyar Állami Operaház -
balett karácsony 2024 A diótörő
Lassan 100 éve már, hogy nincs karácsony enélkül a darab nélkül; 1927-ben mutatták be Csajkovszkij balettjét a Magyar Királyi Operaházban. A diótörő ezekben a napokban is látható változat 2015-ben debütált a budapesti Andrássy úton.

Ahhoz, hogy A diótörő minden nap – akár többször is – tökéletesen kerüljön a színpadra, több száz ember összehangolt, tűpontos munkájára van szükség. A hópihék könnyedsége, A diótörő vagy az Egérkirály milliméterre kiszámolt mozdulatai mögött többéves kőkemény munka és számos segítő áll.

A diótörő
A diótörő már csaknem 100 éve varázsolja el az embereket
Forrás: Berecz Valter/Magyar Állami Operaház

A diótörő már csaknem 100 éve hozza el a karácsony szellemét

  • A csillogó szemek miatt megéri

Dobra Janka óvodás kora óta készült a balettművészi pályára, most, 19 évesen hópiheként debütálhat az Operaház színpadán A diótörőben.

„Négyévesen a Magyar rapszódiát láttam először Győrben és végigültem tátott szájjal az egész előadást" – kezdi a történetet Janka.

Hétéves korától minden évben táncolt A diótörőben, előbb a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános iskolában tánckari szerepekben, majd 9 éves volt, amikor felvételt nyert a Magyar Táncművészeti Egyetemre, ahol Marika szerepét is megkapta. A sikeres felvételit követően az egész család a fővárosba költözött, hogy egyengessék az útját. 

A diótörő
Dobra Janka
Forrás: Berecz Valter/Magyar Állami Operaház

„Nekem nagy könnyebbséget jelentett, hogy itt voltak velem és nem kellett kollégiumba költöznöm az álmomért. 

Mert az egyértelmű volt gyerekkoromtól, hogy a balett a vágyam. 

Amikor 11 évesen itt ültem az Operaház nézőterén, csak az járt a fejemben, hogy egy nap ott szeretnék állni a színpadon."

Egy-egy táncos pozícióra akár több ezren is pályáznak a világ minden pontjáról, ám Jankának nem kellett próbatáncra jönnie. Egy versenyen fedezte őt fel Solymosi Tamás, az Opera balettigazgatója és állást ajánlott. 

Hogy a társulat mennyire nemzetközi, tökéletes példa a japán Takamori Miyu, aki 2018 óta tagja és tíz éve él Magyarországon. Ma már Máriát, a női főszerepet táncolja.

„Japánban csak az elmúlt években lett népszerű A diótörő, de a gyerekszerepeket már ott is táncoltam, és az egyetemen kaptam meg először Mária hercegnő szerepét, amiben három éve debütáltam a Magyar Nemzeti Balettben. 

Tavaly karácsonykor idelátogatott a családom és láttak a színpadon; pedig apukám annak idején nem akart elengedni, hiszen 15 évesen költöztem Európába.

 Amikor karácsonykor jövök be dolgozni, az utcák üresek, mindenki otthon van a családjával, és akkor picit nehéz. De aztán felmegy a függöny, látom a gyerekek és felnőttek csillogó szemét, és tudom, hogy megéri."

A diótörő
Takamori Miyu
Forrás: Berecz Valter/Magyar Állami Operaház
  • Adventi naptár apró titkokkal

Ahhoz, hogy a táncosokat tökéletes jelmez fogadja az előadás előtt, vagy akár három perc alatt ruhát tudjanak váltani, szükség van a háttérben munkálkodó öltöztetőkre. Mucsi Bence a férfi szólistákkal dolgozik. Békéscsabán díszlet- és jelmeztervező asszisztensnek tanult, és nem jön zavarba, ha egy leszakadt gombot kell gyorsan visszavarrni.

„Az előadás előtt másfél órával már az előkészítőben vagyunk, vasalunk, ha kell javítunk, előkészítünk minden szükséges darabot" – meséli Bence. „Persze, karácsony előtt itt is megváltozik a hangulat; kis fát állítunk, és szinte minden napra jut sütemény, sőt, ajándékozni is szoktunk. Ám nem elég csak bekészítenünk a ruhát, ha sok a gomb, a kapocs, vagy bonyolult a jelmez – mint például az Egérkirályé –, segíteni kell az öltözésben is. És akkor is, ha rövid az idő; előfordult, hogy csupán három perce van egy-egy szereplőnek, hogy ruhát váltson két tánc között."

Bence az egyik közösségi oldalon a barátainak különleges adventi naptárat készít; amikor elindulnak A diótörő előadások, minden nap megoszt egy-egy fotót a kulisszák mögött zajló munkáról.

 Például, hogy miképp lesz tökéletes a Diótörő vagy az Egérkirály jelmeze. 

  • Szenteste kora reggel 

A női öltözőkben, a vállfákon sorakozó tütük, a csupa tüll, flitter ruhacsodák sok kislánynak maga a megtestesült álom. Pollák Julianna, azaz Julcsi a Magyar Nemzeti Balettintézet növendéke 12 éves és már negyedik éve táncolhatja Marika szerepét. Ez az idei év pedig még különlegesebb; már spicc-cipőben léphet színpadra.

„Ráadásul, az első felvonásban a 7 éves öcsém is szerepel, mint hős kiskatona, így még különlegesebb nekem az előadás" – meséli. 

Négyéves voltam, amikor először láttam karácsonykor A diótörőt, és emlékszem minden percére, nem véletlen, hogy otthon is van diótörő figurám, 

ami nyáron is a szobám dísze. December 24-én délelőtt még színpadon leszünk, de aztán azonnal megyünk haza és ünnepelünk."

A diótörő
Pollák Julianna
Forrás: Berecz Valter/Magyar Állami Operaház

Kicsit másképp van ez Balázsi Gergő Ármin családjában, akit a Diótörő szerepében láthatunk. Feleségével, Felméry Lilivel és hároméves kisfiúkkal, Bercivel már szenteste reggelén együtt ünnepelnek.

„Igazi karácsonymániás vagyok, a fa kiválasztása is többórás program" – vallja be Gergő. „Idén viszont december elején nekem kicsit másképp indul a Diótörő-szezon; Bogotába, Kolumbiába utazunk és 10 nap alatt négy előadásban táncolunk a partneremmel, Melnyik Tatjanával."

Gergő hétéves kora óta minden évben színpadra lépett Csajkovszkij klasszikusában, tavaly azonban egy sérülés miatt nem szerepelt a darabban.

„Bevallom, nagyon hiányzott, hiszen novembertől januárig ez az életünk része. Ugyanakkor, a kisfiunk egyelőre nem látott A diótörőben, nem szeretnénk, hogy a színházban, a takarásban nőjön fel. Meg aztán egyelőre a Mancs őrjárattal A diótörő nem tud az ő szemében versenyre kelni."

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.