Erőszakmentes kommunikáció: az érett vita kulcsa

történelem, stuart, életrajz — Shutterstock - fizkes

2024.12.20.

Sokan szembesülnek életük során azzal, hogy egy egyszerű vita hangos marakodásba, majd akár napokig tartó sértettségbe torkollik. Az erőszakmentes kommunikáció módszerével azonban mindez elkerülhető.

A kommunikáció a kulcs–sokszor hallottuk már ezt a mondatot, de vajon mit is jelent pontosan?

párkapcsolat, kommunikáció, vita — Mind a párkapcsolatban, mind a munkahelyi környezetben fontos a kommunikáció.
Forrás: Shutterstock

Szakértőnk útmutatásával könnyedén megtanulhatjuk az erőszakmentes kommunikációt

Mi a probléma?

Anna 36 éves, öt éve él a párjával, és már a kezdetektől gyakoriak köztük a veszekedések. Sokszor még a békés szándékú vitáik is vagdalkozássá fajulnak, valódi megoldás helyett pedig inkább szőnyeg alá söprik a problémákat, és elfojtják indulataikat.

Temperamentumos ember hírében állok, és könnyen felkapom a vizet, de sosem áll szándékomban senkit megbántani, főleg nem a szerelmemet. Csakhogy sokszor nem tudok lakatot tenni a számra, és fogalmam sincs, hogy fejezhetném ki úgy a nemtetszésemet, hogy azt a másik ne vegye támadásnak.

– mondja Anna.

Ne minősíts!

Balázs Dániel tréner szerint fontos, hogy egy-egy konfliktus során elsősorban a saját érzéseinket fogalmazzuk meg, és kerüljük a vádaskodást.

Ha vita közben az indula-taink vezérelnek minket, akkor hajlamosak vagyunk minősíteni a másikat. Ez a támadó kommunikáció az úgynevezett „te-nyelv”. Könnyen megbánthatjuk vele a partnerünket, aki emiatt indulatossá és ellenállóvá válhat, ez pedig ritkán vezet béküléshez. Fontos, hogy a konfliktusok során elsősorban arról beszéljünk, mi hogyan látjuk a helyzetet, és milyen érzéseket vált ki belőlük a párunk viselkedése. Ez a saját magunkra reagáló, úgynevezett „én-nyelv” az erőszakmentes kommunikáció alapja.

Mindenki szóhoz jut

Dániel szerint konfliktushelyzetben érdemes lehet egy négy pontból álló „én-üzenetet” megfogalmazni.

Elsőként ismerjük fel, azután közöljük a tényeket. Például mondjuk el, ha zavar minket valami, amit a partnerünk csinált vagy nem csinált. Ez a megközelítés segít abban, hogy a konkrét problémára fókuszáljunk, és a beszélgetés ne csapjon át személyeskedésbe.
A következő lépés a tényekkel kapcsolatos érzések megfogalmazása.

Itt is nagyon fontos, hogy kerüljük a másik minősítését, és csakis a saját érzéseinkről beszéljünk.

Ha az adott helyzet félelmet, bánatot vagy szorongást kelt bennünk, osszuk meg a másikkal, hiszen ezeket az érzéseket csak mi ismerhetjük, és a vitapartnerünk számára sokszor nem nyilvánvaló, milyen hatással vannak tettei a mi pszichénkre.
A harmadik lépés a saját igényeink megfogalmazása: ha önazonosak vagyunk, és tudjuk, hogy mi a jó nekünk, akkor azt ne titkoljuk el a partnerünk elől.
Végül negyedik lépésként jöhet a kérés: ajánljunk fel egy megoldási lehetőséget, amit a partnerünk elfogadhat vagy árnyalhat.

Ezzel a komplex „én-üzenettel” úgy foglalhatjuk össze a saját álláspontunkat, hogy nem bántjuk meg a másikat, és teret adunk a partnerünk reakciójának is.

Kérdésekkel segíthet

Előfordulhat azonban, hogy bármennyire összeszedett és indulatmentes „én-üzenetet” fogalmazunk is meg, vitapartnerünk azt is támadásnak érzékeli. Balázs Dániel szerint ezek a reakciók általában a csorbult önértékelésből vagy az önreflexió hiányából fakadnak.

Az erőszakmentes kommunikáció kulcsa, hogy rendben legyünk saját magunkkal. A sérült önképpel rendelkező ember gyakran a békés problémafelvetéseket is a személye elleni támadásként fordítja le. Ha ilyen vitapartnerrel találkozunk, akkor például kérdésekkel oldhatjuk a feszültségét. Kérdezzünk rá a négy pontra: hogyan látja ő a helyzetet, mit érez, mik az igényei, és szerinte min lehetne változtatni! Ezzel a módszerrel segíthetünk partnerünknek abban, hogy rendszerbe szedje az indulatait, és mi is megérthetjük, mi a benne rejlő feszültség valódi forrása.

Békében önmagával

Tanácsadónk szerint a négypontos „én-üzenet” nemcsak külső, hanem belső konfliktusok kezelésére is alkalmas.

Az erőszakmentes kommunikáció az empátiára épül: megosztjuk és elfogadjuk egymás érzéseit. De sokan saját maguknak sem merik beismerni, hogy egy-egy helyzet félelmet vagy éppen szorongást vált ki belőlük. Az elfojtott érzelmek szinte mindig dühként törnek a felszínre, amivel magunkban vagy másokban okozhatunk sérüléseket.

A négykérdéses modell segítségével azonban könnyen felismerhetjük saját érzéseinket és igényeinket is. Ha pedig elfogadjuk ezeket, sokkal empatikusabbak leszünk magunkkal és másokkal szemben, valamint egészségesebb kapcsolatokat alakíthatunk ki.

Erőszakmentesen a munkahelyen is

Balázs Dániel szerint munkahelyi konfliktusok esetén a cikkben ismertetett modell módosított változata vezethet eredményhez.

A tréningeken gyakran találkozom olyan alkalmazottakkal, akik nem szívesen beszélnek az érzelmeikről a munkahelyükön. Ilyenkor azt szoktam tanácsolni, hogy meséljenek arról: milyen hatással vannak a vitás fél tettei a csapatmunkára. Ez segíthet gyakorlatiasabb mederbe terelni a kommunikációt. Munkahelyi környezetben a négypontos „én-üzenethez” egy ötödiket is hozzá szoktunk csapni, ez pedig az eredmény. Ha elmondjuk, hogy a kérésünk teljesítése milyen hatással lehet a munkára, kézzelfoghatóbbá válik a konfliktuskezelés folyamata.

Kínos a helyzet? Ne megúszni akard, kezeld okosan!

Akár szakmai, akár magánéleti környezetben, bizonyára kerültünk már olyan kellemetlen helyzetbe, amiből nehezen tudtunk kilábalni. Egy pszichológus most elárulja, hogy mi a megoldás ilyenkor.

Ez Katalin hercegné kedvenc arckréme - Most te is kipróbálhatod!

Katalin hercegné szépségápolási rutinjáról már tudunk néhány titkot, és most azt is megtudtuk, hogy milyen arckrémmel tartja hidratáltan a bőrét.

A szexterapeuta elárulta a titkot, ami örökre megváltoztatta a szexuális életét

Vanessa Martin szexterapeuta elárult egy titkot, ami örökre megváltoztatta az életét. A fiatal nő férjével együtt dolgozta ki azt a módszert, ami sok ember életét és a szexhez való hozzáállását megváltoztatta.