A kommunikáció a kulcs–sokszor hallottuk már ezt a mondatot, de vajon mit is jelent pontosan?
Anna 36 éves, öt éve él a párjával, és már a kezdetektől gyakoriak köztük a veszekedések. Sokszor még a békés szándékú vitáik is vagdalkozássá fajulnak, valódi megoldás helyett pedig inkább szőnyeg alá söprik a problémákat, és elfojtják indulataikat.
Temperamentumos ember hírében állok, és könnyen felkapom a vizet, de sosem áll szándékomban senkit megbántani, főleg nem a szerelmemet. Csakhogy sokszor nem tudok lakatot tenni a számra, és fogalmam sincs, hogy fejezhetném ki úgy a nemtetszésemet, hogy azt a másik ne vegye támadásnak.
– mondja Anna.
Balázs Dániel tréner szerint fontos, hogy egy-egy konfliktus során elsősorban a saját érzéseinket fogalmazzuk meg, és kerüljük a vádaskodást.
Ha vita közben az indula-taink vezérelnek minket, akkor hajlamosak vagyunk minősíteni a másikat. Ez a támadó kommunikáció az úgynevezett „te-nyelv”. Könnyen megbánthatjuk vele a partnerünket, aki emiatt indulatossá és ellenállóvá válhat, ez pedig ritkán vezet béküléshez. Fontos, hogy a konfliktusok során elsősorban arról beszéljünk, mi hogyan látjuk a helyzetet, és milyen érzéseket vált ki belőlük a párunk viselkedése. Ez a saját magunkra reagáló, úgynevezett „én-nyelv” az erőszakmentes kommunikáció alapja.
Dániel szerint konfliktushelyzetben érdemes lehet egy négy pontból álló „én-üzenetet” megfogalmazni.
Itt is nagyon fontos, hogy kerüljük a másik minősítését, és csakis a saját érzéseinkről beszéljünk.
Ezzel a komplex „én-üzenettel” úgy foglalhatjuk össze a saját álláspontunkat, hogy nem bántjuk meg a másikat, és teret adunk a partnerünk reakciójának is.
Előfordulhat azonban, hogy bármennyire összeszedett és indulatmentes „én-üzenetet” fogalmazunk is meg, vitapartnerünk azt is támadásnak érzékeli. Balázs Dániel szerint ezek a reakciók általában a csorbult önértékelésből vagy az önreflexió hiányából fakadnak.
Az erőszakmentes kommunikáció kulcsa, hogy rendben legyünk saját magunkkal. A sérült önképpel rendelkező ember gyakran a békés problémafelvetéseket is a személye elleni támadásként fordítja le. Ha ilyen vitapartnerrel találkozunk, akkor például kérdésekkel oldhatjuk a feszültségét. Kérdezzünk rá a négy pontra: hogyan látja ő a helyzetet, mit érez, mik az igényei, és szerinte min lehetne változtatni! Ezzel a módszerrel segíthetünk partnerünknek abban, hogy rendszerbe szedje az indulatait, és mi is megérthetjük, mi a benne rejlő feszültség valódi forrása.
Tanácsadónk szerint a négypontos „én-üzenet” nemcsak külső, hanem belső konfliktusok kezelésére is alkalmas.
Az erőszakmentes kommunikáció az empátiára épül: megosztjuk és elfogadjuk egymás érzéseit. De sokan saját maguknak sem merik beismerni, hogy egy-egy helyzet félelmet vagy éppen szorongást vált ki belőlük. Az elfojtott érzelmek szinte mindig dühként törnek a felszínre, amivel magunkban vagy másokban okozhatunk sérüléseket.
A négykérdéses modell segítségével azonban könnyen felismerhetjük saját érzéseinket és igényeinket is. Ha pedig elfogadjuk ezeket, sokkal empatikusabbak leszünk magunkkal és másokkal szemben, valamint egészségesebb kapcsolatokat alakíthatunk ki.
Balázs Dániel szerint munkahelyi konfliktusok esetén a cikkben ismertetett modell módosított változata vezethet eredményhez.
A tréningeken gyakran találkozom olyan alkalmazottakkal, akik nem szívesen beszélnek az érzelmeikről a munkahelyükön. Ilyenkor azt szoktam tanácsolni, hogy meséljenek arról: milyen hatással vannak a vitás fél tettei a csapatmunkára. Ez segíthet gyakorlatiasabb mederbe terelni a kommunikációt. Munkahelyi környezetben a négypontos „én-üzenethez” egy ötödiket is hozzá szoktunk csapni, ez pedig az eredmény. Ha elmondjuk, hogy a kérésünk teljesítése milyen hatással lehet a munkára, kézzelfoghatóbbá válik a konfliktuskezelés folyamata.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.