Amerika leghíresebb bűnözője: Bonnie Parker holttestét is védeni kellett a rajongóktól

Bonnie Parker mindig is vágyott a figyelemre, a feltűnésre, a hírnévre. Élete végére megkapta, ha az életét is kellett feláldoznia érte, mások életével együtt. Az bizonyos, hogy gyerekkorában nem kapott sok figyelmet: négyéves korában elvesztette az apját, és a varrónő anyja ezután éjt nappallá téve dolgozott, hogy el tudja tartani a gyerekeit. Bonnie a művészeteken keresztül is megpróbált kitűnni: fellépett színpadi előadásokban, és a nagy álma a filmsztárság volt, ennek érdekében fotókat is küldözgetett magáról hollywoodi producereknek, hiába. Verseket is írt, amik még napilapokban is megjelentek, és amik közül nem egy kísérteties módon megjósolta a későbbi sorsát. Mintha előre készült volna erre a sorsra.

A középiskolában ismerkedett meg Roy Thorntonnal, akivel gyorsan össze is házasodtak, hat nappal Bonnie 16. születésnapja előtt. A szerelem azonban nem tartott soká, az útjaik néhány hónapon belül elváltak egymástól, noha hivatalosan sosem bontották fel a frigyet. Bonnie a haláláig viselte a jegygyűrűjét, és egy combján található tetoválás is örökké emlékeztette a férjére. Az élete szerelmét viszont Clyde Barrow jelentette, akivel 1930-ban egy baráti összejövetelen ismerkedett meg, és rögtön egymásba szerettek. A szenvedély erejét jól mutatja, hogy amikor röviddel ezután Clyde börtönbe került, akkor Bonnie két éven át várt rá.

Elindul Bonnie Parker ámokfutása

1932-ben szabadult Clyde, és folytatta azt, amit korábban is művelt: a bűnözői életmódot. Ezúttal azonban egészen más szinten, és bandát toborozva maga köré, aminek persze Bonnie is tagja lett. Ekkor kezdődött a nevezetes korszakuk, amikor sorban követték el a rablásokat és gyilkosságokat, egyre inkább ámokfutásba csapva át az egyre nagyobb figyelem közepette. Noha sokszor próbálták meg Bonnie és Clyde párosát valamiféle modern Robin Hood-féle bankrablóknak beállítani, de ők egyáltalán nem csak a gazdagoktól vettek el, és főleg nem adták oda a szegényeknek. Sőt, bankrablás alig szerepelt a bűnlajstromukon, a legtöbbször egyszerű benzinkutakat és boltokat fosztottak ki, alig néhány dolláros zsákmánnyal.

1933 június 10-én az általuk annyira kedvelt autós száguldozás súlyos balesetet eredményezett, és a kigyulladó kocsijuk megégette Bonnie lábát is. Ettől kezdve csak nagyon nehezen, sántítva tudott járni, gyakran Clyde-nak kellett vinnie őt. Bizarr módon így még inkább közössé vált a sorsuk, mert Clyde is sántított: a börtönben a saját lábujjait vágta le egy nem túl okos szabadulási kísérlet érdekében.

Szörnyű halál és örök hírnév

A hatóságoknak sokáig meggyűlt a baja a Bonnie és Clyde-féle banda taktikájával, ahogyan az államok közötti gyors helyváltoztatásokkal kiszámíthatatlanul csaptak le. Végül egy külön üldözőcsapat állt fel a kézre kerítésükre, és ők idővel a nyomukra bukkantak. Tőrbe csalták őket, és nem is próbálkoztak a letartóztatásukkal: szitává lőtték a kocsijukat, a benne ülőkkel együtt. Jellemző Bonnie és Clyde addigra elért hírnevére, hogy a haláluk után egyből ellepték a helyet a trófeagyűjtők, akiktől úgy kellett megvédeni a hullájukat, hogy ne vágjanak le belőle darabokat. Bonnie Parker 24 évesen távozott az élők közül, de mindörökre híressé vált, ha rettenetes áron is. A neve máig fogalom, és még a filmsztárság is összejött neki, hisz több emlékezetes alkotásban is feldolgozták a történetét. Ezek közül mi az 1967-es Bonnie és Clyde-ot, valamint a bűnüldözők szemszögét elmesélő, 2019-es Útonállókat ajánljuk leginkább.