A háztartások felületein baktériumok és mikrobák milliói hemzsegnek. Ezek jó része ártalmatlan, viszont kis hányaduk betegségeket okozhat, amik elpusztításához jól jön egy fertőtlenítő, mely 99,9%-ukkal végez. Most utánajártunk, hogy mi lesz a maradék 0,1%-kal.
Fertőtlenítőnek nevezzük azokat a vegyszereket, melyek baktériumok és mikroorganizmusok elpusztítására vagy szaporodásuk gátlására alkalmasak. Ilyen vegyületek többek között az alkohol, hidrogén-peroxid vagy az ecetsav.
Fertőtlenítő hatással bír még többek között az ózon, a tűz, illetve UV-sugárzás, de otthonaink tisztán tartására a háztartási fertőtlenítőszerek is tökéletesen beválnak.
Ahhoz, hogy a fertőtlenítők kellő hatékonysággal fejthessék ki hatásukat, idő kell, ezért szoktak a gyártók ajánlatot tenni a flakonok tájékoztatóján, hogy meddig érdemes a felületen hagyni őket. Hagyjuk fent őket akármeddig, teljesen nem tudják kiirtani a mikroorganizmusokat. Aggodalomra semmi ok, nem kiirthatatlan szupervírusokról, hanem egyszerű biológiai és matematikai jelenségekről van szó.
Annak megértéséhez, hogy miért nem képesek a vegyszerek teljesen kiirtani az adott felületen hemzsegő mikroorganizmusokat, nézzük meg őket közelebbről. Osztódással szaporodó, betegséget okozó baktériumok száma exponenciálisan nő, számuk a felület fertőzöttségétől függően milliárdos nagyságrendű lehet, ahol a fertőtlenítő eleve nagyobb feladat elé néz, egy részük még a fertőtlenítő felvitel után is folytatja a sokasodást.
Megfelelő körülmények között a baktériumok száma exponenciálisan növekszik, amivel a vegyszerek nem képesek lépést tartani.
Az ok, amiért a fertőtlenítők nem képesek elpusztítani a baktériumok 100%-át a matematikát kell „hibáztatni”. Egy fertőtlenítő hatásának kifejtéséhez idő kell, percenként általában 90%-át, így egy perc után az eredeti populáció 10%-a, 2 perc után 1%-a van még életben. Ha valami csak 90%-os hatékonysággal dolgozik, matematikailag sohasem fogja elérni a nullát.
Ez a matematikai adat az oka annak hogy a flakonokon csak a baktériumok 99,9%-át pusztítja el a készítmény, legyen az spray, fertőtlenítő kendő, vagy mosószer.
Fertőtlenítő készítményeket laboratóriumi körülmények között tesztelik, ami kissé csalókává teszi az adatokat, ugyanis laboratóriumi körülmények között történnek, steril helyeken. A háztartásokban számos módosító tényező van, ami befolyásolja a fertőtlenítés hatékonyságát. Ilyenek például a hőmérséklet, felület típusa, páratartalom, de azt se felejtsük el, hogy utcai ruhákkal és cipővel is bevihetünk kórokozókat otthonainkba.
A konklúzió tehát az, hogy a hatékony fertőtlenítés érdekében hagyjuk fent minél tovább a fertőtlenítőszert az adott felületen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.