Megdöbbentő fordulat az eltűnt maláj gép ügyében: ez mindent ment megváltoztat

Malajzia újraindítja az eltűnt maláj gép keresését az Indiai-óceán déli részén – jelentette be szerdán Loke Siew Fook malajziai közlekedési miniszter. A kormány egy 70 millió dolláros sikerdíjas szerződést kötött az Ocean Infinity nevű kutatócéggel, amely egy 5 790 négyzetmérföldes területen kezdi meg a keresést. Az MH370-es járat 2014-ben Kuala Lumpurból tartott Pekingbe, amikor nyomtalanul eltűnt, fedélzetén 227 utassal és 12 fős személyzettel.

Új technológiával, de rendkívül nehéz körülmények között folytatódik a kutatás az eltűnt maláj gép után

„A kormány elkötelezett a keresési művelet folytatása mellett, hogy az MH370-es járat utasainak családjai számára lezárást biztosítson” – közölte Loke Siew Fook miniszter a megállapodás kapcsán. Az Ocean Infinity legutóbb 2018-ban próbálkozott a roncsok felkutatásával, sikertelenül. Korábban Ausztrália, Malajzia és Kína is folytatott már kutatást az Indiai-óceán déli részén, egy 120 ezer négyzetkilométeres területen, ám a Boeing 777-es roncsát nem találták meg.

Peter Waring, az ausztrál haditengerészet korábbi tisztje szerint az Ocean Infinity új technológiája forradalmi, azonban rendkívül veszélyes körülmények között kell dolgozniuk. „Ezek az új hajók akkora technológiai ugrást jelentenek a tengeri kutatásban, mint amikor az 1800-as években áttértünk a vitorlás hajókról a gőzösökre” – nyilatkozta Waring, hangsúlyozva, hogy a kutatási területen akár 20 méteres hullámokat is mérhetnek. „Hat-hét napra vagyunk a legközelebbi kikötőtől, Perthtől. Ha bármi rosszul sül el, az nagyon gyorsan katasztrofához vezethet” – tette hozzá Waring.

A keresés során műholdas adatokat és oceanográfiai modellezéseket is alkalmaznak, amelyek a Mauritiusig és Madagaszkárig sodródott repülőgép-alkatrészek feltételezett útvonalát próbálják rekonstruálni. Mike Glynn, a Qantas és az ausztrál légierő (RAAF) egykori pilótája azonban óvatosságra intett. Glynn szerint az újonnan használt módszer – amely a rádiójelek anomáliáira alapoz – nem alkalmas a pontos helymeghatározásra. „Ezek a jelek több tízezer kilométer távolságból érkeznek, nem tudjuk pontosan azonosítani velük a repülőgépet” – mondta. „Ez a módszer egy újabb kudarchoz vezet” – tette hozzá.