A növénytermesztés egyik legfontosabb kérdése, az ültetés. Melyik a jobb megoldás, ha közvetlenül a földbe veted a magot vagy palántázol, esetleg palántát vásárolsz, és azt ülteted el. Segítünk, hogy el tudd dönteni, melyik módszert válaszd: a palántázást vagy a direktvetést.
A „melyik” kérdés akkor merül fel, ha magról szeretnénk növényt nevelni. A direktvetés fogalma annyit takar, hogy a magot közvetlenül a földbe, a végleges helyére vetjük. A palántázás pedig azt jelenti, hogy kis palántázó edényekbe ültetjük a magokat, azokból palántákat nevelünk, amelyeket néhány hét elteltével ültetünk ki a kertbe, a végleges helyére. Mindkettőnek megvan az előnye és a hátránya.
A legegyszerűbb módja a növényszaporításnak, amelynek a legnagyobb előnye hogy a magokat rögtön a helyükre vetheted, némi földmunkán kívül semmiféle előkészítésre nincs szükség, a zöldség vagy gyümölcs a betakarításig ugyanott fejlődik és növekszik, ahova a magjait elvetetted. Ugynakkor sokkal több munkát igényel a fejlődése során, például rendszeres gyomlálást.
Akinek kis kertje van, szinte mindent érdemes palántáznia, hiszen ezzel a módszerrel a növény az első 3-8 hetet jó körülmények között, egy kis ültetőedényen tölti, ami lerövidíti az ágyásokban töltött időt, mivel egy fiatal, ám erős növényt ültethetsz ki a földbe.
A palántázással nagyobb a kontrollod is, mivel te döntöd el milyen földbe ülteted el élete első és nagyon fontos szakaszában a növényed magjait,
ezzel gondoskodsz a tápanyagellátásról, és nem utolsó sorban a fejlődő zöldségedet nem hátráltatja a növekedésben a verseny a gyomnövényekkel, amelyek direktvetéskor a kerti földben azon dolgoznak, hogy elnyomják, elvegyék előle a tápanyagokat. Ezen kívül a palántanevelés előnye még, hogy a növény élete első szakaszán a kártevőktől is távol van, azok semmilyen kárt nem tudnak tenni benne. Hátránya viszont, hogy sok törődést igényel a kiültetésig (ami később megtérül).
Akinek megvannak a palántázáshoz a megfelelő eszközei, helye, esetleg egy fóliasátra, mini üvegháza, annak a válasz egyértelműen a palántázás. Tény, hogy sok munkával jár, de kevésbé lelkes hobbikertészek vásárolhatják is a palántákat, rengeteg helyen lehet kapni paradicsompalántát, paprikát és sok más zöldséget is. Ezzel sok munkát megúszhatsz, és persze lesz, amit nem... Akárhogy is, csak az az igazi, ha a magtól magad gondoskodsz a napi betevődről.
Vannak olyan növények, amelyek így is, úgy is vethetők, ilyenek például a salátafélék.
Fontos, hogy bár lehet kísérletezni a fogyasztásra vásárolt zöldségek magjával, nem érdemes, hiszen rengetegféle és fajta vetőmag közül tudsz válogatni, és a magok nem is kerülnek sokba.
A palántaneveléshez szükséged lesz szaporító tálcákra, ezekből többféle méret kapható. A legnépszerűbb, akár a balkonon, erkélyen is nevelhető zöldség (gyümölcs) palántázását érdemes kis méretű tálcákban elkezdeni, a későbbiekben úgyis át kell majd ültetned nagyobb méretűbe, majd még később a kertedbe. A paradicsom palántázása a lakásban, házban is megtörténhet, megfelelő fényviszonyok és körülmények között tökéletes hely neki az otthonod. A vetőmag csomagolásán megtalálod az utasításokat is arról, hogy az adott fajtának mennyi vízre, fényre, földre van szüksége, kövesd a leírtakat. A paradicsompalánta ültetése és általában a palánták kiültetése 4-5 hét elteltével történhet meg, ekkor már a végleges helyükre ültethetők, akár a kertbe, akár a balkonra egy nagyobb balkonládába.
A nyári zöldségek palántázása, azaz a tavaszi vetés ideje márciusban van, legkésőbb a hónap végéig érdemes elvetni a magokat, ha a nyáron a saját termésedet szeretnéd fogyasztani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.