Tudtad? Régen csak a kiváltságosok ünnepelhették a születésnapjukat – Így lett a születés napja mindenki ünnepe

A születésnap megünneplése ma természetes dolognak számít, de vajon mindig is így volt? Mikor és hogyan alakult ki az a szokás, hogy évente egyszer megemlékezünk arról a napról, amikor megszülettünk? A történet egészen az ókori civilizációkig nyúlik vissza, és számos kultúra formálta az idők során. Nézzük meg, hogyan vált a születésnap a világ egyik legelterjedtebb ünnepévé!

Az első születésnapok: az ókorban csak a kiváltságosok ünnepeltek

A születésnapok megünneplése eredetileg nem a hétköznapi emberek kiváltsága volt, hanem a hatalmon lévőké. Az ókori egyiptomi fáraók, perzsa uralkodók és római császárok születésnapját különleges eseményként tartották számon.

• Ókori Egyiptom: A fáraók születésnapját isteni eseményként ünnepelték. Egyes források szerint nem a valódi születési napjukat ünnepelték, hanem azt a napot, amikor trónra léptek, mert ekkor váltak isteni lénnyé.
• Ókori Görögország: Az istenek tiszteletére rendezett ünnepek során áldozatokat mutattak be. A görögök például Artemisz istennő tiszteletére kerek mézeskalácsot készítettek, amelyet gyertyákkal díszítettek – innen eredhet a gyertyás születésnapi torta hagyománya.
• Ókori Róma: A római birodalomban már a gazdag polgárok is ünnepelhették a születésnapjukat, és barátaik, családtagjaik ajándékokkal halmozták el őket. Az uralkodók születésnapja azonban állami ünnep volt, ahol nagy lakomákat és játékokat rendeztek.

A kereszténység és a születésnapok tiltása

A kereszténység elterjedésével a születésnapok ünneplését sokáig pogány szokásnak tartották, és az egyház nem támogatta. A keresztények inkább a halál napját tartották fontosnak, mert úgy vélték, hogy az örök élet kezdete ekkor következik be. Jézus Krisztus születésnapját sem ünnepelték sokáig, és csak a 4. században vált hivatalossá a december 25-i karácsony.

Ennek ellenére a születésnapok iránti igény tovább élt, és idővel az egyház is megengedőbb lett. A szentek halálának napját ünnepelték (innen erednek a névnapok), de később a hívek saját születésnapjukat is megünnepelhették.

A születésnap ünneplésének elterjedése

A középkorban még mindig inkább a királyok és nemesek kiváltsága volt a születésnapok megünneplése, de a reneszánsz idején egyre népszerűbbé vált a hagyomány. Az emberek kezdtek egyre nagyobb figyelmet fordítani a személyes évfordulókra, és az ünnepléshez lakomák és ajándékozás társult. A 18-19. században a polgári rétegek is átvették ezt a szokást, és a születésnap megünneplése egyre elterjedtebb lett Európában és Amerikában.

Honnan ered a születésnapi torta és a gyertyák szokása?

A születésnapi torta hagyománya az ókori görögöktől és rómaiaktól származik, de a mai formájában a 18. századi Németországban alakult ki.

•  Kinderfest: Németországban a gyerekek születésnapját különleges módon ünnepelték. Reggel egy tortát helyeztek az asztalra, és annyi gyertyát tettek rá, ahány éves lett a gyermek. A gyertyákat este gyújtják meg, az ünnepelt akkor fújja el, és kívánhat valamit.
• A kívánság hagyománya: Az elterjedt hiedelem szerint, ha a gyertyákat egyetlen fújással sikerült eloltani, és senkinek nem árulta el az ünnepelt a kívánságát, akkor az valóra válhatott.

A modern születésnapok és a globalizáció hatása

A 20. században a születésnap ünneplése világszerte elterjedt, köszönhetően a globalizációnak és a média hatásának. A gyermekek születésnapja különösen fontos eseménnyé vált, és az ajándékozás, valamint a partik szervezése is egyre népszerűbb lett.

Ma a születésnapok ünneplése szinte minden kultúrában megtalálható, bár bizonyos országokban eltérő hagyományokkal:

•  Kínában: A gyermekek első születésnapja különösen fontos, és egy szimbolikus rituálé során különböző tárgyakat helyeznek eléjük, hogy megjósolják a jövőjüket.
•  Mexikóban: A quinceañera egy különleges 15. születésnapi ünnepség a lányok számára, amely a nővé válás jelképe.
• Hollandiában: Az 50. születésnap kiemelt jelentőséggel bír – a férfiakat Ábrahámnak, a nőket Sárának nevezik, utalva arra, hogy megérték a bölcsességet.