Mindenszentek, halottak napja, halloween - ezeket kell tudnod róluk

Október végén a hazai lakosság két táborra oszlik: vannak, akik alig várják, hogy tökfaragással és rémisztő díszekkel dekorálják ki otthonukat, mások pedig elhatárolódnak ettől az ünneptől. Ők azt vallják, nekünk a mindenszentek és a halottak napját kell ünnepelnünk, méghozzá nem tökfaragványokkal, hanem úgy, hogy elhunyt szeretteinkről emlékezünk.

A halloween egy ősi, kelta ünnep, amelynek a mai formája az évszázadok során több kultúra hagyományainak keveredésével alakult ki. A kelták az évet két évszakra osztották: a tél az október 31-ről november 1-re virradó éjszakán kezdődött, és május 1-ig tartott. A kelták számára a halloween igen jelentős ünnep volt, hiszen az óesztendő végét és az új esztendő kezdetét jelentette, éppen ezért szorosan kötődött a halotti kultuszhoz is.

A modern korban a halloween leginkább az angolszász országokban maradt fenn, Amerikában például a kivándorló skótok és írek honosították meg, mára pedig hazánkban is ismert és sokak által megtartott ünnep.

A IV. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, az ortodox keresztény egyház ma is akkor tartja. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa alatt került be, a november 1-jére IV. Gergely pápa döntése értelmében került az ünnep.

Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi.

A magyar nép körében ezen a napon harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, ezért a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket.

A halottak napja már jóval későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként a clunyi bencés apátság alá tartozó bencés házakban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.

A mindenszentek ünnepéhez hasonlóan ezen a napon is gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunyt szerettek emlékére.

A halottak napja akárcsak a mindenszentek, a szegényekről való gondoskodással is összekapcsolódik. A katolikus hagyományok szerint azért kell alamizsnát adni, hogy a halott megszabaduljon a purgatóriumból. Egyes magyar falvakban nemcsak halottak napján, hanem egész héten, az úgynevezett halottak hetén tiltották a munkát, mégpedig azért, hogy ne zavarják meg a holtak nyugalmát.