Forradalmi mozi - a legemlékezetesebb filmek 1956-ról

A rendszerváltás előtt nem lehetett olyan filmeket készíteni, amelyek direktben szóltak volna az 1956-os eseményekről, de a diktatúra enyhülésével legalább áttételesen megjelenhetett egy idő után a téma a mozivásznon. Például úgy, hogy a forradalom utóéletével, a hétköznapi emberek mindennapjaira gyakorolt hatásával foglalkoztak a filmek, mint például a Megáll az idő, vagy a Szerelem. Ide sorolható a Szerencsés Dániel is, ami a fiatal Rudolf Péter és Zsótér Sándor főszereplésével két disszidálni készülő srác kalandjain keresztül legerősebben fogalmazta meg a kérdést, mellyel egy egész generáció szembesült: menni vagy maradni?

A magyar mozi történelmének talán legzseniálisabb telefonbeszélgetése hangzik el Gárdos Péter filmjében, amikor az amerikai rokonok felhívják a forradalom idején az otthon, bezárkózva izguló családot, ők pedig virágnyelven próbálnak meg tudósítani a nagy eseményekről. Arról pedig, hogy egy kijárási tilalom mi mindent felszínre tud hozni egy közösségen belül, legyen az kis család vagy egy egész nemzet, már jóval enyhébb körülmények között ugyan, de 2020-ból is lehetnek tapasztalataink.

A listánkra kívánkozó filmek egyik tipikus kategóriáját azok az alkotások adják, amelyekben egy-egy nagy, több korszakot átölelő történelmi tabló részeként villannak fel a forradalom napjai. A napfény íze, Tízezer nap, Anyám és már futóbolondok, Húsz óra – és az Eldorádó, amiben Bereményi Géza a saját családtörténetét vitte örökké emlékezetes módon mozivászonra. Ennek utolsó fejezetében pedig az egykor nagyhatalmú kereskedőkirály-nagyapa szembesül azzal, hogy 1956 után más világ jön.

Mészáros Márta nemzetközi elismerések sorát kivívó Napló-trilógiájának utolsó részében épp Moszkvából tér haza Budapestre 1956 őszén a női főszereplő, miközben a szerettei itthon aktív résztvevői a forradalom történéseinek. A szovjet csapatok bevonulása után nyugatra menekülnek, majd hazatérnek, de ez csak egy ideig tűnik jó döntésnek.

Filmszatíra '56-ról? Igen, lehetséges, méghozzá méltó módon! Kardos Sándor és Szabó Illés filmjének targoncás főhőse épp a forradalom kitörésének napján veszi át a totónyereményét, az óriási pénzösszeg sorsa pedig kalandosan alakul a zűrzavaros utcai és családi események közepette. De hát senkinek sem könnyű, ahogy azt az alábbi videóban is megállapítja a főszerepet játszó Gáspár Sándor.

A forradalom 50. évfordulójának alkalmából egy tematikus program révén számos film készült 1956-ról, de sajnos közülük kevés sikeredett emlékezetesre. A Szabadság, szerelem mindenképpen kiemelkedett közülük, már csak költségvetését és vállalását tekintve is, hiszen egy hazai szuperprodukció keretében, hollywoodi dramaturgia mentén mesélte el a tankönyvekből ismert történelmi események teljes sorát, párhuzamba állítva azt a magyar vízilabdaválogatott világhírű olimpiai történetével.

Az 1956-os forradalom jellegzetes szereplői azok a pesti vagányok, akiknek a szabadságvágya és bátor tettei még a hírhedt Vörös Hadsereget is megállították egy ideig. Közülük idéz meg néhány érzékletesen megrajzolt alakot a korabeli érzékletes flaszternyelv kíséretében ez az amerikai szerzői mozikra is gyakran kikacsintó film.