Báthory Erzsébet vérszomjas pszichopata volt vagy egyszerű áldozat?

Forrás: Wikipédia/Csók istván festményének reprodukciója - Vasárnapi Újság -
Báthory Erzsébet magazin történelem legenda
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Báthory Erzsébet legendája az egyik legizgalmasabb, leghátborzongatóbb és legtöbbször emlegetett história a magyar történelem során. A vérben fürdő és vért ivó grófnő már-már Drakulát is lekörözi, rémtettei pedig még a modern korban is számos alkotót megihlettek.

Báthory Erzsébet úgy vonult be a történelembe, mint az asszony, aki asszonyi hiúságból több száz nőt öletett meg, hogy aztán az ő vérük által megőrizze saját fiatalságát és vonzerejét. A vérszomjas grófnő ma lenne 461 éves, története azonban még most sem teljesen tisztázott.

A legenda

A legenda szerint Báthory Erzsébet igen hiú asszony volt, aki nagy gondot fordított a külsejére. Egy alkalommal, amikor az egyik szolgálója fésülte, óvatlanul meghúzta úrnője haját, aki erre úgy feldühödött, hogy szájon vágta a lányt.

A kiserkenő vér Erzsébet arcára fröccsent és amikor azt a grófnő letörölte, úgy látta, hogy ott sokkal szebbé és fiatalosabbá vált a bőre.

Ekkor fogant meg a fejében, hogy fiatal nők vérében kellene fürödnie, mert így megőrizhetné vonzerejét.
A történet ezután csupa szörnyűséggel folytatódott. Olyan fiatal lányokról és nőkről szólt, akiket válogatott kegyetlenséggel kínoztatott meg a grófnő. Bizonyos tanúk azt állították, hogy Erzsébet előszeretettel szúrt tűket áldozatai körme alá, de csonkításról, szöges koporsókról és kivégzésekről is beszéltek a korabeliek. A leginkább elhíresült tette mégis az volt a legenda szerint, hogy

összegyűjtötte a környék szűz leányait, vérüket vette, majd ebben fürdött meg a vérszomjas grófnő, hogy szépségét fenntartsa.

Báthory Erzsébet a legenda szerint szűz lányok vérében fürdőzött Forrás: Wikipédia/Csók istván festményének reprodukciója - Vasárnapi Újság

A valóság


A valóságban vajmi keveset tudunk a valódi Bárhory Erzsébetről, már ami a rémtetteit illeti. Az bizonyos, hogy a grófnő nemesi család sarjaként született és nagyon fiatalon ment hozzá a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc grófhoz, aki a későbbiekben a török ellen vívott harcokban jeleskedett, és aki állítólagos kegyetlensége miatt kiérdemelte a „Fekete bég" nevet.

Erzsébet a háborúk miatt sokat volt egyedül, ám későbbi hírnevével ellentétben, több korabeli írás arról tanúskodott, hogy igazán jólelkű és gondoskodó úrnője volt a birtokainak,

hiszen menedéket adott az özvegy és megbecstelenített nőknek, támogatta a külföldön tanuló diákokat, kórházat üzemeltetett a csejtei kastélyban, és még a jobbágyai is kifejezetten kedvelték. Ennek ellenére, amikor harmincévnyi házasság után a férje meghalt és ő kezdte igazgatni a hatalmas birtokot, egyre szaporodni kezdtek az őt körülvevő mendemondák, amelyek féktelen libidójáról és szadista természetéről szóltak, a hiúsága oltárán feláldozott több mint 600 lányról – akiknek a vérében fürdött - nem is beszélve.
A korabeli vallomásokat azonban érdemes némi kritikával szemlélni, ugyanis egyre inkább úgy tűnik, hogy mind kényszerítés hatása alatt született - ennek egyik bizonyítéka, hogy a tanúk nem sokkal a rémtettek elmesélése után elhaláloztak vagy kivégezték őket. Így nagyon valószínű, hogy

Bárhory Erzsébetnek egy jól felépített stratégia mentén keltették rosszhírét és a róla terjengő történetek koncepciós vádak voltak, amelyek alapján félreállíthatták a hatalmas birtokokat irányító özvegyasszonyt.

Nádasdy Ferenc, a „Fekete bég" és felesége, Báthory Erzsébet Forrás: Wikipédia/Dencey

Báthory Erzsébetet 1610-ben tartóztatta le Thurzó György nádor, aki meglepetésszerűen látogatta meg a grófnőt, majd miután a szolgálóitól kínzással vallomásokat csikart ki, egyszerűen befalaztatta az özvegyet a szobájába, csak egy apró rést hagyva neki, amelyen át ételt juttattak be a számára. Más írások szerint, mivel az akkori törvények kimondták, hogy nemesembert csak egy másik nemes megölése miatt lehet elítélni, így valójában „csak" házi őrizetbe zárták, tehát a vár falai között szabadon mozoghatott.

Egy azonban biztos:

Báthory Erzsébetet hivatalosan perbe nem fogták, ahogyan ügyében bírósági meghallgatás sem történt,

annak ellenére sem, hogy az akkori magyar király, II. Mátyás erre többször is kérte a nádort. A grófnő 1614. augusztus 21-én, négy évvel a letartóztatását követően, 54 évesen halálozott el a csejtei várban – állítólag megbomlott elmével.

Ha tetszett a cikk olvasd el a Drakuláról szóló írásunkat is: Drakula élt és vér tapadt a kezéhez

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.