15 magyar szó, amelyet tuti nem ismersz

A XVIII. században a magyar nyelv cseppet sem volt annyira színes, mint manapság. Herder, a XVIII. századi költő és filozófus pedig kifejezetten úgy vélte, ha

A herderi jóslatként ismert kinyilatkoztatás nagy hatást gyakorolt a hazai értelmiségiekre, akik felismerték, hogy a szellemi élet csak és kizárólag akkor lendülhet fel, ha a magyar nyelv megújul, és elég árnyalttá válik ahhoz, hogy a hivatalos latin, illetve a mellette használt német nyelv helyébe léphessen.

A nyelvújítás nagyjából száz évig zajlott (az 1770-es évektől 1872-ig) és a nyelviség mellett nemcsak politikai színezettel rendelkezett, de bizony még

A nyelvújítás tehát némiképp olyan volt, mint egy puskaporos hordó. Az ortológusok a hagyományos nyelvhasználat mellett kardoskodtak, míg a neológusok sokszor elég vadul próbálták megújítani a magyar nyelvet. A már-már vérre menő viták ellenére a mozgalom végül elérte a célját: a magyar nyelv kibővült, mi több, újjászületett.
Rengeteg ma is használt szavunk keletkezett ebben az időszakban, ám akadtak olyanok is, amelyek létrehozásánál kicsit elszaladt az a bizonyos ló a nyelvújítókkal...

A sok-sok szép, új szó mellett tehát akadtak olyanok is, amelyek – nem véletlenül – nem honosodtak meg a magyar nyelvben. Az alábbiakban 15 olyan kifejezést szedtünk össze, amelyekről bizonyos neológusok úgy gondolták, alkalmasak lennének arra, hogy a mindennapos társalgás során is használják őket az emberek – az utókor azonban „leszavazta" őket.

1. Dérlelni: hűteni, fagyasztani
2. Pénzcsűrnök: bankár
3. Borág: szőlővessző
4. Dülény: rombusz
5. Föltöngülni: felépülni (betegségből)
6. Mércső: mérleg
7. Monyorú: ovális (mogyoró alakú)
8. Vigarda: vígadó, mulató
9. Velvetély: elgondolás
10. Sértemény: sebesülés
11. Nyaktekerenceti mellfekvenc: nyakkendő
12. Gyúszer: gyufa
13. Herczegíteni: isteníteni
14. Gőzpöfögészeti tovalöködönc: gőzmozdony
15. Pincekirályné: prostituált