Télűzőnek fagyos mozik: ezek a kedvenc, havas környezetben játszódó filmjeink

Charlie Chaplin korszakos zsenialitása már a némafilmkorszakban is elvitte havas tájakra a mozinézőket, az Aranyláz pedig igazi forradalmi szuperprodukciónak számított a maga idejében a mérete és a forgatási körülményei miatt is. Az északi fagyos vidékre szerencsét próbálni érkező csavargó kalandjai ma persze már inkább az ellenállhatatlan humora, embersége és ötletei miatt ragadják meg a figyelmet, amik többek között az olyan klasszikussá vált jelenetekben csúcsosodnak ki, mint az éhségében a bakancsa megevésével próbálkozó főhősé.

Nem csak minden idők egyik leghíresebb, havas környezetben játszódó filmje, de minden idők leghíresebb Antarktiszon játszódó filmje is John Carpenter kulthorrorja, amiben a kutatóállomás lakóinak a világtól elzárva kell megküzdeniük egy testrabló idegen entitással. A kutyák nem azok, amiknek látszanak!

A hegyek egy bizonyos szint és magasság felett már havasak, a hegymászás egy bizonyos szint és magasság felett pedig már nem csak extrém sport, de életveszélyes vállalkozás. Ez a film is egy végzetes eseménynek állít emléket: a világ legmagasabb csúcsán 1996-ban bekövetkezett hegymászó-szerencsétlenségnek, amelyet aprólékosan ábrázol mind technikai, mind érzelmi szempontból.

A hóban a Disney hercegnői is szeretnek viháncolni, pláne ha sikerül nekik felszabadulni a már kevésbé kellemes örök tél hatalmából. Persze ha az ember lánya varázserővel rendelkezik, úgy könnyebben mennek a dolgok, Elsa és Anna kalandjai pedig vitán felül a legnagyobb hatású Disney-mesét szállították a 21. században, és egy egész korosztály szüleinek kellett a legkülönfélébb jégvarázsos ajándéktárgyakat megvásárolnia. A Jégvarázs története pedig folytatódott, sőt még folytatódik a jövőben is.

Liam Neeson egy fura karriermódosítással nyugdíjaskorára lett akciófilmeket szakmányban gyártó keményöklű hőssé, ebből a korszakából (sőt úgy általában ember és állat küzdelmének témájában is) az egyik legkiemelkedőbb filmje a Fehér pokol. Neeson ebben a történetben a társaival együtt repülőgépszerencsétlenséget szenved az alaszkai hómezőkön, és így kellene életben maradniuk a gyorsan rájuk találó és rájuk vadászó farkasfalkák között. Zsigeri filmélmény arról a folyamatról, ahogyan az ember is vadállattá válik, ha nincs más választása.

A film, ami elhozta Leónak a rég várt Oscart: a kietlen téli vadnyugaton magára hagyott prémvadász egyszemélyes túlélés- és bosszútörténete valóban nehezen feledhető, legyen szó akár a vágás nélküli nyitójelenetéről, a naturalista medvetámadásról, szakadékba zuhanásról – vagy a megfagyás elől egy lótetembe bújásról.

Quentin Tarantino speciális, havas westernjének hőseit egy óriási hóvihar tereli össze egyetlen útmenti menedékhelyen, hogy aztán fokozatosan kiderüljön: senki sem teljesen az, mint akinek mondja magát. A rendező mindig is vonzódott a párbeszédekre fokozottan építő, zárt helyszínre szituált jelenetekhez (lásd a Kutyaszorítóbant, vagy a Becstelen brigantyk kocsmai epizódját), és az Aljas nyolcasban egy egész, barokkosan burjánzó filmet szentelhetett ennek.