Íme, a legjelentősebb forradalmi helyszínek története, nem csak képekben.
Pilvax Kávéház és Étterem
Mielőtt az „ifjak kávéháza" néven is ismert Pilvax megalapult, ugyanazon a helyen - Úri utca - állt az 1838-ban alapított Café Renaissance, melyet Pilvax Károly vett át a negyvenes években. Innentől kezdve valóban az ifjak kávézójává vált, több ifjúsági szervezetnek is székhelyévé, állandó klubhelyszínévé alakult.
Petőfi Sándor minden reggel a Pilvaxban reggelizett, ezúttal azonban különösen korán odaért. Ott várták barátai, többek között Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula is. Együtt mentek át Jókaihoz a 12 pont szerkesztését befejezni, majd ismételten a Pilvaxba tértek vissza. Innen indult az egész forradalom. A legenda szerint itt szavalta el először Petőfi a Nemzeti dalt.
A forradalom után tulajdonost és nevet váltott, majd a következő évszázad elején – 1911-ben – lebontották. Ma az Úri utca neve Petőfi Sándor utca, a rá merőleges kis utcát pedig Pilvax köznek keresztelték. A régi épület helyén jelenleg a City Hotel Pilvax áll, a két utca sarkán.
Az egyetemek
A forradalmárok módszere egyszerű volt: behatoltak az egyetemekre, minden előadóban megzavarták az éppen folyó előadást, és az udvarra hívták a hallgatókat, akik aztán tömegével követték őket.
Elsőként az orvosi karra érkeztek, ahol már az udvaron is rengeteg hallgatót találtak. Petőfinek és Jókainak előre letettek egy-egy széket és várták a beszédeiket, állítólag Petőfi itt is elszavalta a Nemzeti dalt, Jókai a 12 pont felolvasásával tüzelte tovább a lelkes fiatalok kedélyét.
Az Orvoskar az Újvilág utca és az Egri út sarkán állt, ma Semmelweis és Kossuth utcaként ismerjük ezeket a helyszíneket. A század végén az épületet elbontották: ma a Puskin Mozi épülete áll a helyén.
Az orvosi kart követően a jogi, bölcsész- és mérnöki karnak helyet adó Egyetem téri épület következett. Egykor pálos kolostor volt; ma az épület nincs már meg. Helyén az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara áll.
Az itteni hallgatókat a korábbiakhoz hasonlóan lelkesítették fel, akik alig tudták türtőztetni magukat a bátorító beszédek hallatán. A 12 pont meghallgatása után mind Jókaiék, mind a hallgatók úgy látták, ideje a tettek mezejére lépni. Az első és legfontosabb a sajtószabadság megteremtése volt. Ezzel a céllal érkeztek meg következő állomásukra, ezúttal sokszáz hallgatóval és összesen ötezres tömeggel.
Landerer és Heckenast-féle Nyomda- és Kiadóvállalat
Az Egri út (ma Kossuth Lajos utca) és a Szép utca sarkában álló Horváth-házban működött Landerer Lajos nyomdája, amely többek között Jókai folyóiratának is a kiadója volt. Így a nyomdatulajdonos jól ismerte a forradalmárokat, fel is készült az érkezésükre.
Ugyan kezdetben megpróbálta meggyőzni őket, hogy a cenzor engedélye nélkül ne nyomtassanak, de végül azt javasolta nekik, hogy foglaljanak el egy nyomdagépet.
Meg is tették.
A nyomda épületét azóta át kellett építeni, hisz a második világháborúban súlyosan megrongálódott. Az idők során volt benne kávéház, szerkesztőség, de volt lakóépület is. Ma is az.
A Horváth-ház előtt feltüzelt tömeg várta az ifjú forradalmárokat. Az első pár száz példányt az ablakon szórták ki a népnek mind a 12 pontból, mind a Nemzeti dalból. Miután kellő mennyiségű -sok ezer- példányt kinyomtattak, folytatták útjukat.
Magyar Nemzeti Múzeum
A múzeum volt a forradalom egyik leglényegesebb helyszíne. A legenda szerint Petőfi itt is elszavalta a Nemzeti dalt, bár jóval valószínűbb, hogy egy ilyen hatalmas tömegnek nem tudta volna elmondani hangproblémái miatt. Egyes feltételezések szerint Nemzeti dalt is Jókai szavalta el, a 12 ponttal együtt.
Jókai, Irinyi, Vasvári Pál és Bulyovszkyék beszédeket intéztek a néphez, amely az eleredő tavaszi eső ellenére sem oszlott fel. A minden eddiginél hatalmasabb tömeg innen haladt tovább a városházára, ahol a városi tanáccsal, a polgármesterrel, az alpolgármesterrel és a többi tisztviselővel megszavaztatták és aláíratták a 12 pontot. Az alpolgármester, aki végül meggyőzte a tanácsot, Rottenbiller Lipót volt. Dél környékén a tömeg feloszlott, de délután háromra újabb gyűlést beszéltek meg: át kell menni Budára és ki kell szabadítani Táncsics Mihályt a várfogságból.
A Helytartótanács
Budán, az Úri utca 53. alatt működött, egy középkori egyházi épület helyén. Az épület a mai napig áll.. A forrongó tömeg a Vigadó téri hajóhídon kelt át Budára, ahonnan egyenesen a helytartóságra mentek. A Helytartótanács a hatalmas tömegtől félve elfogadta és aláírta a 12 pontot. Ez idő tájt ez volt Magyarország legfontosabb kormányzói szerve. Innen mentek át kiszabadítani börtöncellájából Táncsics Mihályt, aki két évvel korábban egy politikai tartalmú röpiratai miatt került börtönbe. Ezután haladtak tovább a Nemzeti Színházba.
A Nemzeti Színház
A nép közfelkiáltással a színháznál a Bánk bánt követelte. Az előadás el is kezdődött, azonban a hangulat túlfűtött volt: a lázongó tömeg hamar megszakította a darabot. A stafétát Jókai Mór vette át a színészektől. Lelkesítő beszédet tartott, majd Laborfalvi Róza színművésznő (későbbi felesége) feltűzte kabátjára a kokárdát.
A színház 1837-ben Pesti Magyar Színház néven indult, csak 1840-ben nevezték át a mai nevére. Ma már azonban nem ott áll, ahol korábban. Sok más forradalmi helyszínhez hasonlóan városrendezési tervek útjában állt, így épületét elbontották.
A sznház épülete Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán állt. Azonos nevű utódszínháza a a Duna-parton, a Művészetek Palotája mellett épült fel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.