Zengő
A Zengő (középkori nevén Vas-hegy) a Mecsek legmagasabb csúcsa. Pécstől északkeleti irányban, a Kelet-Mecsekben fekszik, magassága 682 méter, minden környékbeli túravonalnak a része, kihagyhatatlan látnivaló. A Zengő csúcsán kis beton kilátótorony található, attól alig száz méterre látszanak a Zengővár romjai, amelyeket a környékbeliek Miklós-vár néven is emlegetnek. A kilátótornyot a nyolcvanas években mérőtoronynak építették, nem sokkal utána azonban a turisták előtt is megnyitották.
A torony tetejéről ritka panoráma nyílik a Dunántúl déli részére.
A Zengő oldalában, a zengővárkonyi szelídgesztenyésben van Rockenbauer Pál természetjáró, televíziós szerkesztő sírja.
Ez az ország egyik legnagyobb és leghíresebb szelídgesztenye-ligeterdeje, több száz éves példányokkal.
A Mecsek csodálatos tájaival ideális úti cél, ám nem csak a természet érdemel figyelmet. Szinte minden sziklájához, barlangjához, forrásához és várromjához népmondák kapcsolódnak. Így amikor a turistautakat járjuk, tragikus sorsú szerelmesek, bukott hősök, gonosz várurak és legendás betyárok szellemei kísérik utunkat: ezekről itt olvashatsz.
Óbánya-Óbányai völgy
A Pécstől 20 kilométerre fekvő Óbánya egy kis eldugott falu a Mecsek egyik csendes völgyében.
Az egyetlen utcából álló kis település, amelyet egy patak szel át, szépen felújított régi portáival teljesen elvarázsolja az idelátogatót.
A környéken egész évben remek túralehetőségek kínálkoznak, a rövidebb félnapos kirándulásoktól kezdve egészen az egész Kelet-Mecseket bejáró hosszabb útvonalakig. Ha az előbbit választjuk legjobban tesszük, ha az Óbányai-völgyben indulunk egy sétára. A falu utcáján végighaladva az utolsó házat is elhagyva kezdődik az út, le sem kell térni a kék jelzésről.
Ezen az úton a festői pisztrángos tavakig,
vagy egészen Kisújbányáig is eljuthatunk. Az Óbányai völgyben érdemes ellátogatni a völgy leglátványosabb zúgójához, a Ferde-vízeséshez. Itt jól látszanak azok a félrebillent, pados mészkőrétegek, amelyeken a víz aláhull, a vízeséstől jobbra pedig a Csepegő-sziklát találjuk.
Fedezze fel a mediterrán hangulatú, izgalmas város hangulatos utcácskáit, történelmi emlékeit, ízlelje meg a környék finom borait. Pécs megannyi látnivalót és programot kínál az idelátogatóknak. A történelmi belváros egyik legszebb épülete a gyönyörű, szecessziós Hotel Palatinus. A szálloda a főtér mellett, üzletek és éttermek szomszédságában helyezkedik el, így remek kiindulópont a város felfedezéséhez. A Palatinus már első látásra lenyűgözi az ide látogatókat: a grandiózus hallba besétálva mintha egy másik korba csöppennénk: az art-nouveau remekművek, a lélegzetelállító bálterem – ahol egykor Bartók Béla is koncertezett – és a sok apró, művészi részlet adta különleges hangulat a mai napig elvarázsolják a vendégeket.
(x)
Rékavár
Óbányától alig 1 kilométerre a Halász-patak (vagy ahogyan az ott élők emlegetik, Rák-patak) mellett, a 70 méter magas Várhegy lapos tetején találjuk a külső és belső várból állt nádasdi Rékavár maradványait. A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük. Egyes feltételezés szerint illír vagy kelta eredetű, mások szerint 9. századi frank építkezés.
A néphagyomány és számos történész szerint a Rékavárban született Skóciai Szt. Margit. Vasbordájú Edmond angol király halála után két kisfiát Szent István udvarába menekítették.
Egyikükhöz, Edwardhoz első királyunk feleségül adta Ágnes nevű lányát, és birtokot adományozott nekik. A család 1059-ig, Angliába való visszatéréséig a Rékavárban élt, és itt született Margit nevű lányuk, akit 1251-ben avatták szentté, a neki szentelt kápolna az edinburgh-i vár legrégibb része. A kápolna kis faoltárán mindig piros-fehér-zöld színű virág díszeleg Szent Margit tiszteletére. A vár pusztulásának körülményeiről semmi biztosat nem lehet tudni: lehetséges, hogy véletlen tűzvész során pusztult el, de az is lehet, hogy a török rombolta le a mohácsi csata után. Maradványai közül ma már csak az öregtorony alapjait, a várfal és a védőárkok maradványait találhatjuk meg.
Abaligeti barlang
Az Abaligeti-barlang a Mecsek leghosszabb patakos barlangja, amely1982 óta fokozottan védett természeti érték. Bár az emberi szem számára nem látható, de a víz eróziós hatására a cseppkőbarlang folyamatosan változik. A barlang főága 466 méter hosszú, gyalogosan, utcai ruhában is bejárható. Van még három, nehezen járható mellékága is. Az állandó 12,6 fokos levegője és a magas 97 százalékos páratartalom gyógyhatású, a pormentes levegő a légúti, allergiás, asztmás megbetegedéseket enyhítheti. Évtizedek óta kezelnek itt embereket, 2000-ben nyilvánították gyógybarlangnak. A barlangot az óránként induló vezetéssel lehet megtekinteni. Nem igazi cseppkőbarlang, bár van néhány cseppkőalakzat is, érdekessé a sziklafalakon található változatos oldásformák teszik.
Érdekes formavilágú képződményei közül számos bír névvel; megtalálhatjuk itt a Pisai ferde tornyot, a Niagara-vízesést, a Karthágó romjait és az Elefántfejet. Ilyen a Lebegő-kő is, amely állítólag megmoccan, amikor egy hűtlen személy megy el alatta.
A hely érdekessége, hogy jelentős denevérpihenő, télen például a kis- és nagy patkósdenevérek számos példánya látható itt, de összesen 19 faj képviselői. A barlang melletti épületben denevérmúzeumot is találunk, a romantikus Abaligeti-tavon csónakot is bérelhetünk, és kellemes sétautakon kerülhetjük meg a fűzfákkal határolt tavacskát.
A barlang bejáratától nem messze az egykori turistaház épületében kapott helyet a hazánkban páratlan, denevérekkel foglalkozó múzeum. A tárlaton nagy felbontású fotók, makettek, preparált denevérek, számítógépes ismertető és interaktív térkép nyújt betekintést a mára már a veszélyeztetett fajok közé tartozó denevérek világába. A látogatók megismerhetik a denevérkutatás történetét és eszközeit, a Magyarországon élő denevérfajokat, élőhelyeiket, táplálkozási és szaporodási szokásaikat. Bepillanthatunk egy rekonstruált barlangba és egy padlástérbe is.
Tettye
Tettye tulajdonképpen Pécs egyik városrésze, annak egyik legfestőibb tája parkkal, romokkal, barlanggal és arborétummal, így remek kirándulóhely, akár a helyieknek, de a turistáknak is. Az ott található mésztufabarlang misztikus üregrendszere a mintegy tízezer éves, laza szerkezetű, vastag mésztufa rétegben alakult ki. A
járatokat az évszázadok folyamán az emberi kéz mesterségesen kibővítette, további folyosókat vájt ki a hegy belsejében, így kisebbfajta labirintusrendszer jött létre a felszín alatt.
Egykor ezek a földalatti üregek lakóhelyként is funkcionáltak: ilyen mésztufa barlanglakás meg is tekinthető. A tettyei park felső részén áll Szatmári György pécsi püspök 16. század elején épített reneszánsz nyaralókastélyának romja is, amely a környékről származó mészkő felhasználásával épült.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.