A bársonyosan sima, szőrtelen bőr elérése történelmi korok óta nagy kihívást okoz a női nem számára. A borotválás mindvégig jelen volt, de egyes korokban egészen meglepő ötletekkel rukkoltak elő, amivel kordában tarthatták a szőrzetet. Lássuk a női szőrtelenítés történetét!
A szőrtelen, sima bőr emberemlékezet óta a fiatalság, ápoltság jelképe volt. Esztétikai tényezőkön túl gyakran higiéniai okokból, például élősködők, betegségek ellen vagy a könnyebb tisztálkodás végett szabadultak meg a nem kívánt szőrzettől, elfeledkezve annak evolúciós funkciójáról a nemi szervek védelmében és szaporodásban.
Nem kizárólag nőknek, de férfiaknak is meggyűlt a baja szőrtelenítéssel.
Hihetetlen, de az első borotvákat i.e. 3000-ben készítették kagylóhéjból. Az ókori Egyiptomban a szőrös testet a civilizálatlanság jelének tartották, nők és férfiak esetén is a teljes csupaszság volt a szépségideál. Bronz pengékkel vagy dörzskővel szabadultak meg a nem kívánt szőrszálaktól, vagy összetekert cérnával tépték ki a sűrűbb szőrzetet. Az egyiptomiak alkották meg a gyanta elődjét, ami cukor, citromlé és víz keverékéből álló paszta volt.
A Római Birodalomban szintén civilizálatlannak számított a szőr, az alsóbb osztályokkal és betegségekkel került összefüggésbe, emiatt a nők pengékkel és kövekkel dörzsölték le szőrzetüket.
A kereszténység európai elterjedésével megjelent új erkölcsök értelmében a nőknek úgy illett, hogy eltakarják magukat, így az akkori szőrtelenítési szokásokról szűkös információk állnak rendelkezésre. Annyit mindenesetre tudni lehet, hogy a középkor folyamán a női szőrtelenítést a prostituáltakkal és erkölcstelenséggel hozták összefüggésbe. Az egész testet fedő ruhaköltemények alatt amúgy sem érdekelt senkit, mennyire volt szőrös a láb.
Ha testüket nem is, arcukat csipeszekkel, borotvával rendszeresen szőrtelenítették a nők, még a szemöldököt sem kímélték.
A női szőrtelenítés történetében lényeges változás az 1700-as években következett be, amikor megjelent a mai értelemben vett borotvák elődje Franciaországban. Az új, biztonságosabb eszköz egyszerűbbé tette a bszőr eltávolítását, száz évvel később meg a modern, úgynevezett biztonsági borotvák is betörtek az amerikai piacra, így a szőrtelenítés a szépségápolási rutin szerves részévé kezdett válni. Ez azonban még elsősorban férfi borotva volt.
Egy súlyosan maró vegyületből szőrtelenítő krémet készítettek a 18. században, ami szőrtelenítés mellett súlyos égési sárüléseket okozott, ami a tartós szőrtelenítésre tett egyik első kísérletnek tekinthető.
1915-ig kellett várni ahhoz, hogy piacra dobják az első női borotvát.
Ettől kezdve vált a női szőrzet a gúny tárgyává és lett a csupaszság újra a szélégideállá. Vicces – vagy inkább szomorú - belegondolni hogy a női borotvát akkoriban a tökéletes női ajándékként reklámozták, mely a legégetőbb problémájukra kínál megoldást.
Lökést adott a női szőrtelenítésnek és a különböző női szőrtelenítő termékeknek a divat változása: a hosszú szoknyák eltűnésével és a flapperek megjelenésével egyre több bőrfelület látszódott, így muszáj volt szőrteleníteni. A bikini elterjedése aztán végleg a teljesen szőrtelen női testet helyezte piedesztálra, ami kisebb-nagyobb megszakításokkal napjainkig tart. Ez az intim női szőrtelenítés trendjét is felpörgette.
A szőrtelenítés végül az 1950-es 60-as években vált a szépségápolási rutin szerves részévé, ami aztán utat nyitott a gyantázás és tartós szőrtelenítő módszerek előtt is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.