Elfeledett sztárok, mi lett velük? - 2. rész

De miért nincs reflektorfényben a magyar filmgyártás egyik leghumorosabb alakját megörökítő színész? Imi - amint fogalmaz - soha nem gondolta, hogy neki színészetből kellene megélnie, a filmbéli alak megformálása egy szerencsés találkozás volt. Remek választás az alkotók részéről, akik a szerepre a legmegfelelőbb embert találták meg. Imi úgy véli, nagy valószínűséggel, ha más szerepre kérik fel, nem sikerült volna ennyire hitelesen a játék, hiszen a Bendegúz szerepet egyenesen rászabták... csak önmagát kellett adnia. Érdekessége a történetnek, hogy éppen azelőtt került a kezébe Rideg Sándor könyve, és az akkor kamasz (12-13 éves) Imre halálra nevette magát a tehénpásztor csínytevésein.

Bár élete egyik óriási élménye volt a játék, de a filmről ma már inkább csak baráti körben beszélgetnek. Imi visszavonultan, de nagyon-nagyon boldogan él családjával, és elégedett a sorsával, nem akar újra és újra reflektorfénybe kerülni, nem szeretne beszélgetős műsorokban feltűnni, és nem vágyik arra, hogy felismerjék az utcán.

A nyomdaiparban dolgozik, és szereti a munkáját, amely szerteágazó feladatokat biztosít számára: egyaránt otthonosan mozog a nyomdai grafika, a filmnyomás és a szitázás területén. Ami ajándéka a filmnek, hogy a mai napig tartják a kapcsolatot a pernahajder Bakterrel, vagyis Koltai Róberttel. Nyomon követik a másik életét, illetve Imi rendszeresen megjelenik a színész előadásain.

Sajnos azt elfelejtettük megkérdezni tőle, hogy még most is úgy véli-e, "az a baj ezzel a világgal, hogy nem a tehénpásztorok kormányozzák".