anyák napja Terézanyu Rácz Zsuzsa szeretet
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Borsót szedni, aztán kifejteni anyuval, meghallgatni a dorgálását, majd eltenni az apróságokat télire. És hogy mi maradt a finomságból egy furcsa novemberi napon? Kiderül Rácz Zsuzsa írásából, amellyel most az édesanyákat köszöntjük. 













Thinkstock
Thinkstock



- Csomagold újságpapírba! - utasít, mikor indulunk vissza a fővárosba. - Az védi legjobban a végzetes felengedéstől a téli álmukat alvó zöldségeket. A hátizsákom színültig van mirelittel, és hiába vannak több réteg újságpapírba bugyolálva, jégvirágot lehel a hátamra a fagyasztott zöldborsó. A fagyasztóláda - gyanítom - nem egyszerűen háztartási eszköz, hanem anyám bűbájos hatalmának egyik bizonyítéka: nincs az a hosszú tél, ami alatt kifogynának belőle a friss kerti jószágok.

Tavaly novemberben azonban történt valami. Éppen nekiálltunk pakolni a hátizsákokba, anyám ismerős mozdulattal hajolt a fagyasztóláda fölé. Csak ő képes bármit megtalálni a birodalmában, én mellette ácsorogtam rég lejárt napilapokat forgatva. - Ne most olvass nekem! - ripakodott rám. Adogatni kezdte a csomagokat, és éreztem, baj van. A zacskókból nem sütött a hideg, petyhüdten, puhán feküdtek a tenyeremen, mint az alvó kismacska. Döbbenten néztünk egymásra és kétségbeesetten pakoltuk ki a hűtőládát.

A legmélyebb bugyraiból is döglötten került elő a bab, az uborka, a tök, állott víz csöpögött szomorúan a tasakokból. Mint egy bányaszerencsétlenségnél, úgy kutattunk túlélők után, hiába. A fagyasztóláda nem tudott megbirkózni egy áramszünettel, és átmenetileg felmondta a szolgálatot. Ez az apró üzemzavar elég volt a pusztuláshoz, anyám kiskertjének felbecsülhetetlen értékű kincsei élettelenül hevertek a ládában.

Thinkstock
Thinkstock



Úgy sírt, mint egy kisgyerek. - Egész nyáron azért dolgoztam, hogy legyen mit adnom nektek - zokogta vigasztalhatatlanul. Én meg álltam ott tehetetlenül, némán, ezek csak zöldségek, szerettem volna mondani. Nem mondtam, mert tudtam: ezek nem csupán zöldségek. Lassan hosszabb ideje élek távol a szüleimtől, mint amennyit velük éltem, szoktam emlékeztetni magam néha. Mégis, minden egyes alkalommal, amikor kilépek a régi házunk kiskapuján, és elindulok, látom a szemükben a megszokhatatlant.

Azon a télen üresen ásított a fagyasztóláda.

Azóta is bánt, hogy nem tudtalak megvigasztalni, anyu.

Figyelem! Április 15-én megalakult a Terézanyu Klub!

"Én abban bízok, hogy ez a klub segít abban, hogy egyetlen nő se érezze soha feleslegesnek magát." - így üdvözölte a Klub születését Szily Nóra.
Nézd meg, mi történt az ünnepélyes megnyitón!

"Áldozatot kell hozni a családért, de mekkorát? Fel kell számolni a személyiségemet? Nekem a gyerekeim mellett kellene megtalálni önmagamat, amikor fikarcnyi időm sincs rá. (...) Pedig mások büszkén vállalják és mutatják a példát. Tessék, családom és karrierem is van egyszerre, meg lehet csinálni. De akkor nekem miért nem megy?" (Kata, 34, kétgyermekes édesanya)

"Huszonnégy évesen mentem férjhez egy nagyon rendes fiúhoz, és gyorsan szültem két gyereket, hogy értelmet adjanak az életemnek, és kitöltsék a bennem tátongó űrt. Hosszú időbe telt, míg rájöttem, hogy ezt nem teheti meg helyettem se gyerek, se férj." (Füles, 40 éves, kétgyermekes családanya)

"Arra kéne készülni, hogy miként lehet boldog házasságban élni, és hogyan lehet két kisgyermek mellett is normális szexuális életet fenntartani, és odafigyelni a másikra, hogy a mi életünk ne válással végződjön." (Marcsi, 31 éves, kétgyermekes édesanya)

"Miért kell állandóan mentegtőznöm, ha bevállalom, hogy én nem szeretnék saját gyereket?Az a nő, aki nem szül, már nem is ember?" (Ildi, 32 éves)

"Elhatároztam, hogy oké, most akkor már lehetek lassan újfent sikeres ember is, nem csak az a fajta háztartási kellék, akinek nyolc keze van. Állást kerestem. Minden létező helyet megpályáztam, fájdalmasan nyillalt belém, hogy nem vagyok piacképes. (...) Nem könnyű egy olyan társadalomban, ahol skatulyák vannak mindennek. Mert aki azt választja, hogy anyuka lesz, hát legyen anyuka, és ne akarjon mást." (Diana, 30 éves, 3 fiú édesanyja)

"Talán abban lehet segíteni, hogy beszélünk róla, és nem csak azt hajtogatjuk, hogy ha már megtaláltad az igazit, és családod lesz, akkor leszel igazán boldog. Rengeteg a kérdésem, és nagyon nehezen találom rájuk a válaszokat." (Zita, kisgyerekes otthon lévő anyuka)

Ismerős kérdések? Szívesen beszélgetnél te is ezekről a témákról egy nyitott, elfogadó, női klubban? Várjuk a jelentkezésedet a klub@terezanyu.hu címen, a legközelebbi találkozónk május13-án lesz, Budapesten, részletek a www.terezanyu.hu honlapon. A fenti írások tagjainktól származnak, és a tavaly meghirdetett pályázatra érkeztek: idén is várjuk az írásaitokat, most már két témában is lehet pályázni!

Nézd meg a pályázati felhívást, és mondd el a magadét!


Tippünk: www.terezanyu.hu
Itt barátkozhatsz Terézanyuval!






Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.