Manapság a helyzet jócskán megváltozott. Nem egy olyan tündérmesébe illő történettel találkozhatunk, mikor a nép lányából egy szerencsés házasságnak köszönhetően hercegné válik, vagy mikor maguk a kékvérű asszonyok választanak társul egy egyszerű halandót. Ehhez természetesen az is hozzátartozik, hogy ma már a legtöbb európai országban a királyi hatalom sem több szimbolikus erőnél, az uralkodók pusztán ceremoniális és reprezentációs szereppel bírnak, tényleges politikai hatalmuk nincsen. Így érthető, hogy az utódok házasságának sincs már akkora jelentősége, mint hajdanán.
Lássuk hát Európa leghíresebb tündérmeséinek szereplőit!
Letizia spanyol királyné egy igazi különlegesség a spanyol királyi udvarban. Letizia Ortiz Rocasolano, VI. Fülöp spanyol király felesége ugyanis az első nem nemesi származású és 1879 óta az első spanyol földön született spanyol királyné. Mielőtt beházasodott a királyi családba, Letizia igazi celebritás volt Spanyolországban: újságíróként kereste a kenyerét, bemondó volt a spanyol televízió hírműsorában, de dolgozott a CNN+-nál, illetve a TVE-nél is, és 2003-ban Irakban is jelen volt haditudósítóként. A polgári családból származó lány édesapja szintén újságíró volt, édesanyja pedig ápolónőként dolgozott. Mielőtt a spanyol trónörökössel találkozott volna, Letizia egyszer már férjnél volt, 1998-ban egy irodalomprofesszorhoz ment feleségül, de házasságuk alig egy évig tartott. Jelenlegi férjével, VI. Fülöp királlyal (aki akkor még csak trónörökös volt) újságírói munkája során ismerkedett meg, a férfit teljesen magával ragadta az okos, talpraesett újságírónő, nem is teketóriázott sokat,
találkozásuk után egy évvel megkérte Letizia kezét, fél évvel később pedig össze is házasodtak.
A párnak két gyermeke is született, Eleonóra és Zsófia hercegnő.
Ha Maria Teresa Mestre néhány száz évvel korábban született volna, valószínűleg esélye sincs egy ilyen előnyös házasságra. A jelenlegi megszólításán Maria Teresa luxemburgi nagyhercegné ugyanis nem dicsekedhet túl előkelő származással: az asszony 1956. március 22-én született Kubában, Havannában, a családja ősei között pedig egykori konkvisztádorok, észak-amerikai indiánok, de még írek is megtalálhatóak. Családja a kubai forradalom kitörése után elmenekült az országból, és New Yorkban, Spanyolországban, majd pedig Svájcban telepedett le. Maria a genfi egyetemen hallgatott politológiát, mikor megismerte későbbi férjét, a leendő luxemburgi nagyherceget. Az asszony 1980-ban diplomázott politikatudományból, egy év múlva pedig már menyasszony volt. 1981. február 14-én ment feleségül Henrik trónörököshöz. A mesébe illő történet azonban nem mindenkinek nyerte el a tetszését:
anyósát nem hatotta meg Maria műveltsége és stabil pénzügyi háttere, az asszony kubai, polgári származását dinasztikus, diplomáciai és politikai okokra hivatkozva is nehezményezte.
Kettőjük nyomasztó viszonyát az anyós, azaz Jozefin nagyhercegné 2005-ös haláláig sem tudták rendbe hozni.
Viktória svéd királyi hercegnő egy született uralkodó. Teljes nevén Victoria Ingrid Alice Désirée, XVI. Károly Gusztáv és Szilvia királyné legidősebb gyermekeként látta meg a napvilágot, az 1980. január 1-jével életbe lépett trónörökösödési rend alapján pedig ő a svéd trón várományosa. A leendő királynő gyerekkorában igazán uralkodóhoz méltó oktatásban részesült: bár kisiskolásként egy állami általános iskolában tanult, a gimnáziumot már egy elit iskolában végezte, egyetemre pedig Svédországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban járt. Tanult konfliktuskezelést és nemzetközi békefenntartást, de gyakornokoskodott a washingtoni svéd nagykövetségen, a svéd parlamentben és az ENSZ-ben is. Magánéleti döntéseiben azonban már kevésbé domináltak az udvari elvárások:
párjául nem egy arisztokratát, hanem egy közönséges halandót, egykori személyi edzőjét, Daniel Westlinget választotta.
A házasság révén Viktória férje megkapta a svéd királyi hercegi címet, felesége révén felvette a Västergötland hercege címet is. A párnak egy gyermeke van, Estelle hercegnő.
Stephanie monacói hercegnő az egykor ünnepelt, tehetséges és gyönyörű hollywoodi színésznő, Grace Kelly és III. Rainier monacói herceg harmadik, egyben utolsó gyermekeként látta meg a napvilágot. Lázadó, különc természetének köszönhetően az idén 50 éves hercegnő igen kalandos életet tudhat maga mögött.
Mindössze 17 éves volt, amikor 1982 őszén egy tragikus kimenetelű autóbalesetet szenvedett édesanyjával, amelyben végül Grace Kelly az életét vesztette.
Ezt a veszteséget elmondása szerint a mai napig nem tudta feldolgozni, és ez az életre szóló trauma is nagyban hozzájárult későbbi lázadó életmódjához. Az udvarban ő lett a rebellis hercegnő: a nyolcvanas évek elején kipróbálta magát divattervezőként, majd modellként debütált – szerepelt a Vogue és a Vanity Fair címlapján is - sőt 1986-ban egy saját fürdőruha-kollekciót is létrehozott. A bikiniket többnyire ő maga viselte a fotózásokon, ami természetesen hatalmas botrányt keltett a hercegi családban. Később megjelentette első önálló parfümjét is, amelyet saját magáról nevezett el. 1986-ban énekesnőként is bemutatkozott: két lemeze jelent meg, még Oprah Winfrey show-jában is fellépett, sőt Michael Jacksonnal is elkészített egy közös dalt. Karrierjéhez hasonlóan szerelmi élete is elég kaotikus volt, skalpjai között jó néhány ismerős névvel találkozhatunk:
viszonya volt Paul Belmondóval (Jean-Paul Belmondo fia) és Anthony Delonnal (Alain Delon fia), de első férjéül végül testőrét, Daniel Ducruet-t választotta.
A frigy egy év múlva válással végződött, kapcsolatukból azonban két gyermek is született, Louis és Pauline. A válás után a hercegnő egy elefántidomárba szeretett bele, és gyerekeivel egy ideig a vándorcirkuszhoz költözött. A románc ismét nem bizonyult túl tartósnak, ám következő szerelmét és egyben második férjét is a közemberek sorából választotta: 2003-ban ment hozzá az artistaként dolgozó Adans Lopez Perezhez, de akárcsak első házassága esetében, ez a frigy is egy év után válással végződött, gyermekük pedig nem született.
Katalin hercegnét, vagyis Kate Middletont valószínűleg senkinek nem kell bemutatni. Vilmos herceggel való néha viharos kapcsolatát, majd házasságukat szinte folyamatos médiafigyelem kíséri. Kate Middleton egy középpolgári angol család legidősebb gyermeke. Vilmossal 2001-ben a St. Andrewsi Egyetemen ismerkedett meg, ám mielőtt szerelem szövődött volna köztük, jó barátok voltak, sőt egy időben több társukkal együtt közös lakást is béreltek. A herceg csak 2002-ben vette észre a nőt Kate-ben egy divatbemutató alkalmával. Szerelmük ezt követően hamar szárba szökkent, a következő évben össze is költöztek, és egészen 2007-ig - a nagy szakításig - boldogan is éltek. A hírek akkoriban arról szóltak, hogy Vilmos herceg bulizós életmódja és a királyi család beavatkozása is hozzájárult a pár szakításához. Az elválás megviselte Kate-et, aki először kerülte a nyilvánosságot, majd taktikát váltott, és látszólag túllépve Vilmoson önfeledt szórakozásba kezdett. Ezt látva a herceg rádöbbent, mennyire fontos számára a lány, és újrakezdték kapcsolatukat. 2008-tól kezdve már mindenki azt találgatta, mikor lesz az eljegyzés, ám a lánykérésre egészen 2010 októberéig várni kellett. Végül Vilmos egy kenyai vakáció során kérte meg kedvese kezét, majd novemberben hivatalosan is bejelentették a hírt.
Vilmos herceg édesanyja, a néhai Diana hercegné eljegyzési ékszerét, egy 18 karátos zafír-gyémánt gyűrűt húzott Katalin ujjára.
A világra szóló esküvőre 2011. április 29-én került sor Londonban, a westminsteri apátsági templomban. Ezt a napot az Egyesült Királyságban munkaszüneti nappá nyilvánították. A királyi pár első gyermeke, a kétéves György herceg 2013. július 22-én látta meg a napvilágot, kis húga Sarolta pedig idén május 2-án született meg.
A nagyi áldása
Vilmos herceg és Katalin hercegné esküvője előtt a trónörökösnek nagymamájától, II. Erzsébet királynőtől kellett áldást kérni a frigyre, akitől azt kellett kipuhatolnia, hogy van-e bármilyen kifogása a menyegző ellen. Ez a meglehetősen fura szokás már 300 éve jelen van a brit királyi család életében, és II. György király nevéhez fűződik. Györgynek nem tetszett, hogy öccse, Cumberland hercege titokban elvette Lady Anne Hortont, akinek bár "elbűvölő szemei" voltak, de nagyon rossz hírben állt. Az ilyen és ehhez hasonló nem kívánt házassások elkerülése végett 1772-ben kiadta a Királyi Házassági Törvényt (Royal Marriages Act), amely szerint az uralkodónak vétójoga van a királyi házasságok felett.Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.