Természetesen nem hiányozhat listánkról a mozitörténelem egyik legkorábbi híres majomszereplője, a filmvászonra időről időre visszatérő, már méreténél fogva is uralkodó óriásgorilla King Kong. A Koponyák szigetének csúcsragadozóját először 1933-ban csodálhatta meg a közönség, amint elcsavarta a fejét egy szőkeség, elrabolta a pénzéhes emberiség, New Yorkba kerülve pedig végül levadászták a repülőgépek az Empire State Building tornyáról. De mint tudjuk: „nem a repülők voltak... a szépség végzett a szörnyeteggel”.
Tarzan elválaszthatatlan kísérője, a dzsungel urának hű emberszabású társa Cheetah, aki egyben a filmjeinek fő poénforrása is. A Johnny Weismüller-féle klasszikus Tarzan-mozikban több majom is alakította, közülük Cheetah-Mike a filmtörténet valószínűleg leghíresebb és legokosabb majomszínésze is volt egyben – egy igazi sztár, tévéshowk és médiaesemények állandó vendége. Nyolcvanéves korában, 2011-ben halt meg.
Szintén a dzsungel lakója, és szintén nem főszereplő a saját filmjeiben Lajcsi király, de Cheetah-hoz hasonlóan annál emlékezetesebb a felbukkanása, legyen szó A dzsungel könyvének bármelyik Disney-féle változatáról. Hiszen az uralkodói babérokra törő majom nem szerepel Rudyard Kipling eredeti irodalmi művében, az 1967-es rajzfilmhez találták ki az animációs stúdió alkotói, azóta viszont önálló életre kelt – nem függetlenül az énekesi teljesítményétől, amit a magyar szinkronban a zseniális Bodrogi Gyula reprodukált.
Hogyan született meg az emberiség? Stanley Kubrick korszakos és rejtélyes sci-fije szerint a majomlétből minket kizökkentő evolúciós esemény egy földönkívüli monolit érkezésével függött össze, aminek hatására nem épp a legszebb ösztöneink kerekedtek felül. A gyilkolásra használt combcsontból pedig néhány évszázad átugrásával űrhajó lesz Richard Strauss zenéjére.
Az amerikai etológusnő Dian Fossey nem kevesebb, mint 18 évet töltött az életéből a gorillák között, a különleges módszerei és teljes elkötelezettsége révén végül szinte teljesen elvegyülve közöttük. A ruandai hegyi gorillákkal azonban nem csak a tudósoknak, hanem az orvvadászoknak és a természetet kihasználó helyi hatalmasságoknak is tervei voltak, ez vezetett végül Fossey tragikus sorsához, amiről 1988-ban készült el A gorillák a ködben című emblematikus mozi Sigourney Weaver főszereplésével.
Minden valószínűség szerint mesefilmekben szerepel legtöbb mozis majomkarakter, így itt a helye a listánkon egy másik rajzolt makinak is, mégpedig Az oroszlánkirály állatközösségének agyafúrt jövendőmondója és sámánja személyében. A kékorrú mandrill fajhoz tartozó Rafikihez kapcsolódik a film(ek) legemlékezetesebb beállítása is: ahogyan a szikla peremére kiállva felmutatja az újszülött oroszlánykirályfit az állatseregletnek.
A 2010-es években sikert arató A majmok bolygója-trilógia, és az e héten mozikban debütáló, generációkkal később játszódó A majmok bolygója: A birodalom főszereplői a számítógépes technika és a színészi zsenialitás közös csúcstermékei. Az annak idején Gollamot is megformáló Andy Serkis „alakította” a trilógia főhőséül szolgáló Cézárt, az ő mozgása és gesztusai nyomán teremtették meg, de teljesen digitális eszközökkel. A végeredmény pedig egy hátborzongatóan életszerű és a film emberszereplőinél is összetettebb karakter lett, aki a majmok élére állt, amikor azok elfoglalták tőlünk a bolygót, és akinek az utódai az új filmben új kihívással szembesülnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.