A karácsony a sztárok életében is különleges, a gyerekkorban átélt élményeket pedig a mai napig emlegetik. Ezekbe a meghitt pillanatokba engedtek be most bennünket, megosztották, náluk milyen is volt annak idején az ünnep. Zalatnay Sarolta, Köllő Babett, Pál Dénes, Marsi Anikó és Vastag Tomi is elmeséltek egy-egy történetet.
„A legkedvesebb emlékem, ami egyben a legszomorúbb is, amikor az utolsó közös karácsonyunkat töltöttük édesapámmal. A rá következő év októberében elhunyt. Hétéves voltam, és bár ilyenkor régi emlékekre nem szoktunk tudni felidézni, bennem mégis élénken él. Mindent együtt csináltunk az ételektől, a díszekig, mindent és közösen.
Hármasban sütöttük a rántott húst, a halat és készítettük el a krumplisalátát, a töltött tojást, ami azóta is minden ünnepi menü része maradt.
Együtt csináltuk a szaloncukrot, főztük, hűtöttük és csomagoltuk színes papírokba. Apukám és anyukám közösen készítették a habcsókot is. Énekeltük a Mennyből az angyalt és szerettük egymást. Örökre szép emlék marad."
„Nálunk a karácsonyok nem voltak csilli-villik, de annál boldogabbak. Mindig anyáék díszítették nálunk a fát, nem közös program volt és ilyenkor az ikertesómmal együtt átküldtek minket a szomszédba. Egyik évben viszont nem voltak otthon a szomszédok és a konyhában várakoztunk.
Az ajtó alatt leskelődtünk és lábakat meg fényeket láttunk.
Hosszú ideig meg voltunk győződve róla, hogy a Jézuskát és a segítőjét nézzük az ajtó alatt és ez varázslatos volt. Nem voltak hatalmas ajándékok és őrült nagy összejövetelek, de együtt voltunk, társasoztuk és akkoriban, a ’80-as években még havas karácsonyaink is voltak."
„Gyerekkoromban nálunk mindig a Jézuska hozta a karácsonyfát 24-én reggel, mi a tesómmal pizsamában szaladtunk, hogy megnézzük, aztán szinte egész nap körülötte játszottunk, bunkert építettünk, és vártuk az estét.
Ahogy besötétedett, ünneplőbe öltözött az egész család, és vártuk, hogy egy kis csengővel csengessenek az angyalok, akik az ajándékokat hozták.
Azután mindig a nagyszüleimmel vacsoráztunk, és késő estig játszhattunk. Ezt a hagyományt visszük mi is tovább, két kislányomhoz is reggel érkezik a karácsonyfa, és este az ajándékok, az angyalkákkal."
„Hatéves koromtól kezdve hármasban teltek a karácsonyok édesanyámmal és a nővéremmel, miután apukám eltávozott. Mivel anyukám gyermekotthonban dolgozott, minden évben az otthonban lakó gyerekekkel töltöttük a Szenteste délutánját. Előtte a testvéremmel ketten feldíszítettük a fát és elindultunk az otthonba. Van egy kedves és vicces kis történetem a karácsonyfával:
volt három olyan év, amikor mire hazaértünk a gyerekektől, felborulva találtuk a fát és nem értettük, hogyan történhetett ez.
A negyedik évben már kikötöttük a gázcsőhöz és tojáshéjból készült díszeket tettünk fel rá, nehogy újabbak törjenek el. Visszagondolva ez egy nagyon kis cuki történet már, és azóta se tudjuk, mi történhetett. Nálunk minden évben majonézes saláta és rántott hal volt a menü, illetve Szolnokon az üzletházban lehetett kapni majonézes gombát, amit fehér műanyag poharakban árultak. Az volt az egyik kedvencem és ünnepekkor mindig vett nekem belőle anyukám."
„Nekem a karácsony a legfontosabb ünnep. Csabi, a bátyám hamar elköltözött otthonról, akkor én még kicsi voltam, mivel 10 év korkülönbség van köztünk és karácsonykor voltunk együtt úgy igazán. Ilyenkor anyukám felvitt az emeletre, levágta a hajam, ünneplőbe öltöztetett. Közben pedig a Jézuska hozta a fát. Szólt a karácsonyi zene, Sinatra vagy más amerikai énekes előadásában. Emiatt készítettem hasonló lemezt is felnőtt koromban.
A mai napig szeretem az adventi időszakot, mert ilyenkor, ha a színpadon állok és a kiskoromat idéző dalokat éneklem, újra az a 4-5 éves gyerek vagyok.
Ilyenkor előjönnek az akkor idők illatai, érzései a biztonság, nyugalom és bizalom. Ezekben a percekben minden fájdalmat és nehézséget elfelejtek és csak emlékezem."
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.