Robotnak is beillene a jövő háza - Önmagát tartja el a passzívház

Német szabvány

A világ legtöbb országában a passzívház fogalma egyet jelent az energiatakarékos épületekre alkalmazott német szabvánnyal, ami ugyanakkor nem köti ki az épület típusát. Így ilyen jellegű épület egyaránt lehet lakóház, irodaépület, iskola, sőt akár korábban épült, és ennek megfelelően felújított épület is.

Az első ilyen ház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. Az elmúlt 11 évben csak Európában közel 32 ezer passzívházat építettek, elsősorban a németek, osztrákok, és a skandináv országok lakóinak körében kedvelt építészeti forma. Hazánkban ezzel szemben még a tízet sem éri el a minősített, szabványnak megfelelő, és nem utolsó sorban működő, energiahatékony házak száma - az első egyébként 2009-ben épült Szadán.

Optimális összhangban épült házak

A passzívházak építése nem egyszerű feladat, hiszen több tényezőt kell szem előtt tartani ahhoz, hogy működőképes épületet hozzanak létre a szakemberek. Összhangban kell lenniük a falak, a tető, a padló és a nyílászárók hőszigetelésének, magának az épület tájolásának, és nem utolsósorban fontos tényező a felhasznált anyagok minősége és jellege. Összességében nincs szó másról, mint télen-nyáron kellemes klímát biztosító házról, ami mindezt hagyományos fűtési rendszer nélkül képes megteremteni.

Ami az anyagiakat illeti

Mivel nem mindegy, milyen anyagokat használnak az építés során, és a tervezés is plusz feladatok elé állítja a szakembereket - a szokásos építkezésnél talán költségesebb egy olyan ház építése, ami a későbbiekben minimális költséggel terheli a családi kasszát a fűtés és melegvíz tekintetében. Az anyagköltség és a munkadíj megközelítőleg 30 és 35 millió forint között mozoghat átlagosan, ami ugyan nem kevés, ha valaki építkezésre adja a fejét, ám nem árt megfontolni azt, hogy esetleg nem állna-e módjában némi pluszforrás bevonásával passzívházat építeni. A jövőben ugyanis lényeges könnyebbséget jelent az, hogy az igen költséges fűtési szezonban nem kell a számlák miatt aggódni.
Míg ugyanis egy átlagos, 130 négyzetméteres családi ház fűtési és melegvíz-költségei 230-260 ezer forintot tesznek ki, addig a passzívházak esetében ez a költség éves szinten 35 ezer forint körüli összegre redukálódik.