3 éves kortól kötelező az óvoda - Nagyító alatt az új törvény

Az óvodát eddig legkésőbb a gyermek ötéves koráig meg kellett kezdeni, tehát ha az anyukának volt rá lehetősége - főleg, ha több gyermeket is nevelt -, akkor otthon maradhatott, és ő foglalkozhatott a kicsivel. Ez jól jött például akkor, ha a kisgyerek nem tudott volna még alkalmazkodni az óvodai körülményekhez, vagy nagyon beteges volt a közösségbe járva, ilyenkor lehetett várni egy évet vagy akár kettőt is. Az új szabályozás erre már nem ad lehetőséget.

Minden gyermek óvodaérett háromévesen?

Ötéves kor ide vagy oda, tény, hogy eddig is beíratták a legtöbb gyereket háromévesen az óvodába, hiszen az anyukáknak is vissza kellett menniük dolgozni, és a cseperedő gyerek is egyre több új élményt és játszópajtást igényelt. Ugyanakkor az óvodába járás sok nehézség elé állítja a picit és a szüleit is - ilyen a közösségbe kerülés elején gyakori betegeskedés, vagy a korábban ismeretlen gyerekekkel és óvónénikkel való összeszokás. Túl kell tennie a picinek magát azon is, hogy anya, aki eddig mindig ott volt, ha kellett, egy idő után otthagyja őt az óvónénikkel, és csak délután jön vissza. Ezt nem mindegyik gyerkőc viseli jól, bár tény, hogy ők vannak kevesebben.
A nagyon anyás kisgyerekek ráadásul nehezen viselhetik akár csak a délelőtti távollétét is, legyenek akármilyen kedvesek az óvónénik. Másrészt az óvodaérettség egyik feltétele a nappali szobatisztaság, ami ugyan a legtöbb gyereknél hároméves korra kialakul, de nem mindegyiknél, így ilyen esetben is nehézséget okozhat az óvodába járás.

További nehézségeket okoz, ha a kistestvér is abban az időszakban érkezik, amikor a nagyobbnak oviba kell mennie. A kistestvér jelenlétét önmagában is szokni kell, hiszen az édesanya már nem csak az elsőszülöttel törődik napi 24 órában. A helyzetet csak nehezíti, ha a nagyobb testvérnek ráadásul még távol is kell lennie az anyától - nevezetesen az oviban, hiszen nincs idő arra, hogy az édesanya mindkét gyerekkel együtt maradjon még egy-két évet otthon, addig, amíg a nagyobb kicsit nő még, és el tudja fogadni, meg tudja szokni a testvér jelenlétét is.

Amit az ovi tud, és anya nem

Néhány évtizeddel korábban még nem volt általános dolog az óvoda, ám az óvodáskorú gyerekek nagy része akkor is igényelte a társaságot - ahogy nincs ez másképp ma sem. A legtöbb hároméves kisgyerek már kifejezetten vágyik más gyerekek társaságára és a közösségre. Ebben segít, ha az anyukák rendszeresen elviszik őket a játszótérre, ahol sok óvodással is találkoznak, így hamar megszokják, hogy egyszer náluk is eljön az oviba járás ideje. Arról nem beszélve, hogy hároméves kor felé a gyerekek többsége már nagyon aktív, és izgalmas játékokat, új élményeket, kihívásokat keres. Ezeket az anya nem mindig tudja már az igényelt méretekben nyújtani, és ilyenkor jól jöhet az óvoda. Ráadásul ott hatalmas fejlődésen esnek át a gyerekek, és általában hamarabb elérik az iskolaérettséget, mint az ovit később, akár ötévesen kezdő társaik. A társas kapcsolatok szabályainak ismerete, önállóság, fejlettebb értelmi és érzelmi képességek - ezek mind az óvodába járás hozadékai.

Kötelező az óvoda - de hely is van elég?

Ha leszállítják az óvodakötelezettség alsó korhatárát, akkor felmerül a kérdés, hogy egy egyébként is óvodahiánnyal küzdő országban lesz-e elég hely a kicsik számára. A vidéki településeken szinte minden gyereknek találni óvodai férőhelyet, sőt, bölcsődeit is. A nagyvárosokban, különösen Budapesten viszont már sok helyen katasztrofális a helyzet, nemhogy bölcsibe, de oviba sem mindig jutnak be a gyerekek a férőhelyhiány miatt. Ennek oka az, hogy a fővárosban a legnagyobb a népsűrűség, másrészt az utóbbi években a csökkenő születésszám miatt sok óvodát bezártak. Ha az óvodába már nem veszik fel a gyereket, akkor jó megoldás lehet(ne) a családi napközi is.

Nyugaton a családi napközi elfogadott változata az óvodának és a bölcsődének is. Ott családias körülmények között, kisebb gyereklétszámmal, mégis szakképzett nevelőkkel játszhatnak és fejlődhetnek a gyerekek. Ez is pénzbe kerül, de kevesebbe, mint a magánbölcsőde vagy magánóvoda. A gyerekek egyéni igényeire is jobban odafigyelnek, például ha csak cumisüvegből szeret inni, vagy csak kiságyban szeret aludni, vagy bármilyen különleges nevelési igénye van, akkor van rá lehetősége. A családi napközi nagyon jól jöhet azoknak, akik nem jutottak be állami oviba, vagy nincs pénzük magánóvodára. A kérdés csak az, hogy engedélyezik-e majd ezt, az új szabályozás értelmében ugyanis hároméves kortól ötéves korig nem lehet vele kiváltani a hároméves kortól kötelező óvodát.