szívelégtelenség szívműtét életmódváltás cukorbetegség túlsúly bypass műtét dohányzás
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
H. Péternél olyan súlyos szívpanaszokat diagnosztizáltak az orvosok, melyek miatt kezelés nélkül pár hetet jósoltak neki. Azt, hogy most a műtétjéről mesél, a gondos orvosi kezelésnek és a bypassműtétnek köszönheti.

A bypassműtét viszonylag új keletű eljárás, az elsőt 1967-ben végezték, és ez az életmentő beavatkozás nagyon hamar elterjedt a világon. Ma már kétféle módon: leállított vagy dobogó szíven is el tudják végezni az áthidalást. Erre a célra a szervezet saját ereit használják fel, amit a mellkasból, a lábból vagy az alkarból vesznek ki - ezek az erek veszik át a beszűkültek helyett a szívizom vérellátását.

Péter 2010-ben, 46 évesen ment orvoshoz szívpanaszaival. Addigi életmódja nem volt egészségesnek nevezhető: a túlsúly és a zsíros ételek fogyasztása ugyanúgy szerepelt benne, mint a dohányzás. Az ijesztő tünetek aztán a rendelőbe vezették.

Thinkstock
Thinkstock

"A munkahelyemen hajolás közben nem kaptam levegőt, fulladtam. Pont elküldtek mindenkit szabadságra, így gondoltam, elmegyek orvoshoz megnézetni magam. A háziorvos EKG-ra és tüdőszűrőre küldött, de hála Istennek először EKG-ra mentem. Ott észrevettek valamit, és azonnal bent fogtak a kórházban. Négy napig vérvételek sorozata, vérnyomásmérés következett. 123 kilós testsúllyal vettek fel az osztályra, és annak ellenére, hogy a lábam nem volt dagadt, a doktornő vízhajtó gyógyszerekkel kezelt, amitől másnap reggelre 113 kilóra fogytam. Akkor úgy gondolták, hogy elküldenek Zalaegerszegre katéterezésre, mert valami probléma van a szívemmel."

A szívkatéterezés során aztán kiderült, hogy mi okozza Péter panaszait, és az eredmények alaposan meg is ijesztették: "Zalaegerszegen másfél napot voltam, ott egy műtős szobában felfeküdtem egy ágyra, az orvosok azt tervezték, hogy egy katétert vezetnek fel a szívemig, de hogy ezt hol kezdik el, az kétséges volt, végül a csuklómnál beszúrtak az érbe egy tűt, aminek a végén egy hosszú cső volt. Annyit éreztem, hogy megy a cső a szívem felé, de konkrétan nem fájt az eljárás. Mikor elértek a szívemhez, akkor rájöttek, hogy nem tudnak továbbmenni, és nem tudnak értágító gyűrűt felrakni, mert annyira el volt tömődve három koszorúér. A kontrasztanyaggal megfestették az ereket, és így kiderült, hogy nagy probléma van. A negyedik koszorúerem is csak 30 százalékosan működött, a másik három pedig egyáltalán nem. Az ok a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a rendszertelen étkezés, valamint a dohányzás volt.
Az orvos azt mondta hogy azonnali bypassműtétet javasol, mert nincs három-négy hetem, amikor az utolsó erem is eldugul, és akkor meghalok. Első hallásra nem tudtam felfogni, miről van szó, de beleegyeztem a műtétbe. Nem is tudtam, hogy ez a műtét mivel jár. Hazatérésem után elkezdődött a műtétre való felkészülés, ami másfél hétig tartott. A kardiológus elkezdte a góckutatást, gyulladást kerestek. Július 7-én reggel 10-re kellett a zalaegerszegi kórház szívosztályán jelentkeznem."

Thinkstock
Thinkstock

Zalaegerszegen Péter már a félelmeivel küzdött, hiszen elég nagy műtét várt rá. A beavatkozás előtt nyugtatókat kapott, és már a hordágyon elaludt: "A kórházban felvettek az osztályra, kaptam egy ágyat, és elvégeztek pár vizsgálatot. Addig gyógyszert szedtem a cukorbetegségemre, de inzulinra állítottak át. Az orvos a műtét előtt beszélt velem, elmondta a műtét túlélési arányait, és elmondta a lefolyását. Akkor már nagyon féltem. Pénteken reggel nyolc órakor egy hordágyra fektettek, és kaptam nyugtatót, leterítettek, én lecsuktam a szemem, és csak vasárnap ébredtem fel. Az altatás részleteire és a műtétre sem emlékeztem. A műtőajtó becsapódásának hangja volt az utolsó emlékem vasárnapig."

A műtét során Péter szegycsontját kettévágták, hogy a szívéhez férjenek. Mindkét lábszárából vettek ki ereket, melyeket alapos vizsgálatok és előkészítés után varrtak a szívéhez. Előtte kardioplégiát, azaz szívbénítást alkalmaztak az orvosok, és Péter szíve a bonyolult érfelvarrások után spontán elindult. Ezután draincsöveket és a szív jobb kamrájára, illetve pitvarára pull out elektródákat illesztettek a varrás elkezdése előtt.

A műtét után a személyzet elmondása szerint Pétert többször felébresztették az intenzív osztályon, de ezekre ő nem emlékszik, pedig érdekes kérdéssel kezdte új életét: "A műtét után az intenzív osztályon felébresztettek, kérdezték a nevem és hogy hogy vagyok. Az első kérdésem az volt a nővérek elmondása szerint, hogy mennyi lett a vb-focimeccs eredménye. Szomjas voltam, kértem vizet, és azonnal visszaaludtam. Még néhányszor felébredtem, kérdeztem, milyen nap van, mikor megyünk le az osztályra. Vasárnap dél körül levittek az intenzívről a kardiológiára, és onnantól ébren voltam. Egy órakor meglátogatott édesanyám sírva. Semmi fájdalmat nem éreztem, gyenge voltam, de nem fulladtam. Egy hétig feküdtem a kardiológián, gyógyszereztek, tornáztattak, beállították a vérhígítót, kötözték a mellkasomon és a lábaimon lévő sebeket. A mellkasomból két drót állt ki egész héten, amiknek az volt a célja, hogy ha leállna a szívem, akkor azzal indítják újra.További rehabilitációra Balatonfüredre küldtek, ahová a kórház szállított át."

Thinkstock
Thinkstock

A rehabilitáció során igyekezték Pétert megtanítani az egészséges életmód alapszabályaira, de fizikai problémák is jelentkeztek: "Balatonfüreden a lábamon levő sebek gennyesedni kezdtek, így naponta kétszer kötözték át, három hét kellett, mire begyógyultak. Füreden gyógytornáztattak, masszíroztak, lámpával kezelték a lábam sebeit, pszichológushoz kellett mennem, dohányzással és diabétesszel kapcsolatos előadásokra kellett járnom, életmódalakító előadáson is részt vettem kötelezően. Az uszodába a lábam miatt nem tudtam menni. Három hét után hazaengedtek."

Péter sok mindenről lemondott az egészségéért, de az életmódváltás nem sikerült teljesen: "Leszoktam a dohányzásról, a műtét előtt szívtam el az utolsó cigarettámat. Nem iszom kávét sem. Étkezési szokásaimon annyit változtattam, hogy a zsíros ételeket jobban kerülöm. Sportolni nem tudok, mert futás közben fáj a mellkasom és a lábam, és fulladok is. Az időjárásváltozást megérzem, olyankor nyomást érzek a mellkasomban. Félévente járok kontrollra, ahol vérvétel, EKG, súlymérés történik. Az orvosok azt mondták, hogy 20 kilót kéne fogynom, különben a szívem nem bírja el a terhet. Ez azóta még nem sikerült."


Elindult az Ez zsír! fogyókúrás- és
életmódprogramunk!

REGISZTRÁLNI SZERETNÉK!

Csatlakozz hozzánk iWiW-en és Facebookon!




Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.