Mikor nem kell fizetned csekkadót? Íme, a lehetőségek

A hétfőn 249 igen szavazattal, 94 nem ellenében elfogadott törvény alapján - amelyet a kormánypártok támogattak, az ellenzék pedig egységesen elutasított - 2013. január 1-jétől illetéket kell fizetni az átutalások, a beszedések, a postai csekkbefizetések, a készpénzkifizetések és -átutalások, valamint a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. Illeték terheli a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapírok kibocsátását, továbbá az egynapos és a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betétlekötést is.

Amikor megúszható a csekkadó

Nem kell azonban tranzakciós illetéket fizetni a banki készpénzbefizetés, továbbá a bankközi és az értékpapír-piaci műveletek után. Szintén nem illetékkötelesek az egy szolgáltatónál végzett, számlák közötti fizetési műveletek, ha a fizető fél és a kedvezményezett ugyanaz, és nem terjed ki az illeték hatálya a hitelek és a kölcsönök folyósítására sem.

Legfeljebb 6000 forint lehet - néhány esetet kivéve

A tranzakciós illeték mértéke fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint, ha azonban az illeték alanya az MNB, a posta vagy a Magyar Államkincstár, mértéke az illetékalap egy ezreléke, felső korlát nélkül. Kivétel, hogy egynapos lejáratú jegybanki betét elhelyezésekor az illeték mértéke 0,01 százalék lesz.

Az illetéket átutalás, beszedés és készpénzkifizetés után a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának, készpénzátutalás esetén az azt teljesítő pénzintézetnek, postai csekkbefizetésnél a Magyar Posta Zrt.-nek, a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása után a kibocsátó számlatulajdonos szolgáltatójának kell megfizetnie. A jegybanki értékpapír-kibocsátás és betételhelyezés után az MNB köteles az illetékfizetésre.

A törvény szerint az illeték alanya számlakivonaton tájékoztatja ügyfelét a megállapított teher összegéről. Az illetéket a pénzforgalmi szolgáltatónak havonta, a teljesítési napot követő hónap huszadik napjáig kell befizetnie. Az abból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.

Jelentős bevételt vár a kormány

A pénzügyi tranzakciós illeték ötlete a Széll Kálmán-terv új változatában jelent meg először. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az illetékről szóló törvényjavaslat benyújtását májusban azzal indokolta, hogy a költségvetési hiánycél tartásához pótlólagos intézkedések szükségesek. E költségvetési korrekciók egyik eleme a tranzakciós illeték, amely - a tárcavezető indoklása szerint - illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, hogy a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi és fogyasztási adók szerepe növekedjen az adórendszerben. A miniszter akkor további érvként említette, hogy az illeték rendkívül széles adóalapot terhel, így alacsony mérték mellett is jelentős költségvetési bevételt eredményez. Matolcsy György részletes indoklásában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tranzakciós illeték hatálya nem terjed majd ki a jegybankra és a kincstár pénzügyi műveleteire.

Az LMP szerint újra kellene kezdenie a tervezést

Az LMP szerint a kormánytöbbségnek vissza kellene vonnia a sárgacsekk-adót és elölről kezdeni a tervezést - írta az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében Scheiring Gábor. A politikus az adót igazságtalannak és dilettánsnak nevezi. Hangsúlyozza, hogy azzal végeredményben az emberek és kisvállalkozások hétköznapi befizetéseit és átutalásait fogják "megsarcolni". Szavai szerint minden bizonnyal ez lesz a következő nagy kormányzati kudarc az egykulcsos adó után.