20 százalékkal lesz drágább a kenyér? Élelmiszer-árrobbanásra készülhetünk

Hetek óta több helyről lehet arról hallani, hogy mennyivel drágulnak majd a mindennapjaink, azon belül is az élelmiszerek, melyeken egy ponton túl már nagyon nehéz spórolni. Idén ráadásul már év elején volt egy jelentősebb árrobbanás az általános forgalmi adó 25-ről 27 százalékra történő emelésének következtében. Részben ennek is köszönhetően a legfrissebb, szeptember 11-én megjelent statisztika 6 százalékos inflációról számolt be. Vagyis átlagosan 6 százalékkal kell többet költenünk az életre, mint tavaly augusztusban. Ezen belül az élelmiszerek ára ennél is nagyobb mértékben, 6,3 százalékkal emelkedett egy év alatt.

Az alapvető élelmiszereknél van a legnagyobb gond

Az élelmiszerek árának meghatározását rengeteg tényező befolyásolja, ám a probléma egyik "gyökere" egészen a mezőgazdaságig nyúlik vissza. Ezt a területet illetően pedig szintén nem lehet jó híreket hallani az elmúlt időszakból. Az aszály nemcsak Magyarországon, de a világon is nagyon sok termést tett tönkre - gabonaféléket, kukoricát -, mely a humán élelmezés mellett az állattenyésztés költségeit is befolyásolják. Ezen keresztül pedig a boltokba kerülő termékek árában is megjelennek a változások.

Magyarországon ugyan élelmezési célra elegendő búza termett, ám mivel más európai országok nem voltak ennyire szerencsések, megnőtt az érdeklődés a magyar termés után, melyet természetesen kint magasabb áron is vásárolnának fel. Emellett ugyanakkor a világpiaci ár is befolyásolja az árakat. A kialakult helyzet miatt már voltak olyan pékek, akik 5-10 százalékos áremelést eszközöltek, és a rendelkezésre álló búza függvényében akár újabb emelések is lehetnek.

A hústermékeket nézve a takarmányárak a legmeghatározóbbak, melyek magassága miatt már tavaly is panaszkodtak a gazdák. Ráadásul az idei helyzet ezt még tetőzte, így nemcsak az a gond, hogy drága az előállítás, de már a gazdák is elbizonytalanodnak az állattartás jövőjén. Ennek egyenes következményei lehetnek a megszűnő gazdaságok - eredményeként külföldről kell behozni az alapanyagot, természetesen magasabb áron, mintha azt mi állítottuk volna elő.

Egyéb adók és a gördülő hatások

Ugyan csak pár esetet ragadtunk ki, a helyzet korántsem rózsás, hiszen az alapvető élelmiszerek, tehát a hús- és tejtermékek, pékáruk esetében reálisabb megközelítéssel is 20 százalékos emelkedés elképzelhető. Ha pedig ez megtörténik, a feldolgozott termékek árába is begyűrűzik mindez, ezért lehet helytálló az élelmiszerek mint átfogó fogalom használata az áremelkedést nézve.

A termelésben felmerülő áremelkedés mellett az adók is növelik az inflációt, vagyis annak tovagyűrűző hatása, mely a végtermék mellett az egyes előállítási, szállítási folyamatokban is megmutatkozik. Vagy említhetjük az ismét 440 forintos magasságokban tartózkodó üzemanyagárat, ami szintén megkerülhetetlen tényező legyen szó bármelyik ágazatról.

Az gyakorlatilag nyílt titokként van kezelve a társadalomban, hogy ha bármi emelkedik, az előbb-utóbb, valamilyen formában át lesz hárítva a végső fogyasztóra. Így a jövő évben bevezetésre kerülő pénzügyi tranzakciós adó, a már idén júliustól hatályba lépett telefonadó szintén a pénztárcánkat terhelik, tehát az egyes szolgáltatások árai szintén emelkedhetnek pár százalékkal a jövőben. Egy biztos: elő lehet venni a leleményességet, és kitalálni, mivel, hogyan lehet spórolni a jövőben, mert szükség lesz ilyen megoldásokra.

Megoldás?

Szakemberek szerint egyértelműen a legnagyobb segítséget az jelentené, ha a kormány az alapvető élelmiszerek, vagyis hús-, tejtermék, pékáruk áfáját leszállítaná, és például csak 5 százalék terhelné ezeket a csoportokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium egy nyári nyilatkozata szerint azonban erre nincs költségvetési mozgástér, mivel a helyettesítő termékek áfáját is csökkenteni kellene akkor az uniós jogszabályok értelmében. Ennek ellenére azonban az augusztus végi kormányülést követő információk szerint állítólag vizsgálják ennek lehetőségét.