Így vedd rá a családot a házimunkára!

Szoktasd rendre a gyerekeket!

Kutatások eredményei szerint a családok zömének hétvégéje nagyrészt házimunkával telik. Egyedül nagyon nehéz több ember után takarítani, így akkor lesz a leghamarabb tiszta a lakás, ha együtt takarít az egész család. A férjek után ebbe a gyerekeket a legnehezebb bevonni, de az eredmény megéri az erőfeszítéseket. A kisebbek még ugyan lelkesen segítenek a főzésben, de általában nagyobb káoszt hagynak maguk után, mint amennyit eltüntettek. Őket elég a szobájukban való elpakolásra rászoktatni, már a két-hároméves gyerek is megérti idővel, hogy a dolgokat a helyükre kell tenni. A nagyobbak már ugyan nem öntik lelkesen a kakaójukat a húslevesbe, de takarítani is utálnak. A rendrakást viszont előbb-utóbb meg kell tanulniuk, hiszen miután kirepültek, valószínűleg nem állsz majd kétnaponta seprűvel és felmosóval a lakásuk ajtaja előtt. Így tehát ahelyett, hogy mindent elpakolnál és megcsinálnál helyettük, mondd el, hogy mi az, amire már maguknak kell figyelniük. A szobájukon kívül a lakás többi részének takarításában is részt vehetnek, ha ezt megkönnyíted nekik: írj egy listát azokról a konkrét teendőkről, amiben segíteni tudnak a ház körül, és kérd meg, hogy válasszanak arra a hétvégére hármat, amit viszont becsülettel meg is csinálnak. Így a nemszeretem feladatokat elkerülhetik, mégis segítenek neked - bár arra vigyázz, hogy valóban jól körülhatárolt feladatokat adj, tehát a fürdőszoba-takarítás helyett írd le, hogy csempetisztítás, felmosás, kád kisúrolása. A feladatokhoz pedig érdemes határidőt is szabni, különben soha nem lesznek elvégezve.

Családi program vagy pénzkeresési lehetőség?

Ha a gyerek azon nyafog, hogy fogalma sincs, hogy kell az adott feladatot megcsinálni, akkor először mutasd meg neki, majd add a kezébe a szivacsot, hogy folytassa ő. Ha nem kielégítő az eredmény, akkor adhatsz tippeket, de ha mindent dühösen megcsinálsz az "ügyetlen" gyerek helyett, legközelebb biztos, hogy neki sem áll a dolognak. A siker érdekében tehát nem mindegy, milyen a hozzáállásod: kritika helyett dicsérj, légy bizakodó, de értesd meg velük, hogy a segítségük nem hatalmas áldozat, hanem a mindennapi családi teendők része, amit nincs mese, el kell végezni. Apró trükökkel is könnyíthetsz a dolgukon, például zöldséghámozás közben hallgathatják hangosan a kedvenc zenéjüket - te pedig fintorok és megjegyzések nélkül próbáld elviselni azt. Zenehallgatás helyett beszélgethettek is, a közös családi takarítás is egyfajta program, amit a kapcsolatépítésre is kihasználhattok.

Főleg kamaszodó gyerekek esetében találkozhatsz zajos ellenállással a házimunka terén, ilyenkor egy lehetetlennek tűnő, ám annál sikeresebb lépés segíthet: hagyj mindent rájuk. Ahelyett hogy a koszos zoknikat, zsebkendőket és tányérokat rendezgetnéd utánuk, hagyd mosatlanul a szétszórt holmikat, add a tegnapi tányérból az ebédet, és hadd lépjenek csak bele az ágyuk körül felhalmozott kosz-és zsepikupacba. Pár nap, és hirtelen takarítani kezdenek maguk után.

Arról igencsak megoszlanak a vélemények, hogy házimunkáért jár-e pénz a gyereknek. Vannak szülők, akik mással nem tudják rávenni a csemetét a takarításra, de ezzel az elvileg mindennapos teendők, amit felnőttként mindenki ingyen végez, pénzkereseti lehetőséggé válnak, és oda vezethetnek, hogy egy kérésre válaszul sok gyerek előbb a markát tartja, és azzal foglalkozik, megéri-e neki segíteni a családban, melynek ő is része.

Férfiak és a házimunka

Mikor még a nők nagy része nem munkahelyre utazott, hanem háztartásbeliként élt, addig a háztartás gondjai alól a férfiak teljesen mentesültek, mondván: azért van otthon az asszony, hogy rendet tartson. Azóta viszont eltelt pár évtized, és a nők ugyanúgy napi nyolc órát dolgoznak, mint a férfiak, ám sok családban a munkamegosztás a régi maradt. Dolgozni, gyereket nevelni és háztartást vezetni egyszerre pedig szinte lehetetlen feladat, így a hagyományosabb gondolkozású férfiaknak is meg kell előbb-utóbb érteniük, hogy részt kell venniük a takarításban.

Ebben sokat segíthet, ha egy egyszerű egyenlettel elmagyarázod a párodnak, hogy a házimunkában történő segítsége egyenlő a sokkal kedvesebb, nyugodtabb és energikusabb asszonnyal, akinek több ideje marad imádott férjurára.
Azon is sok múlhat, hogy mire kéred: ha egy feladatot egész egyszerűen zsigerből utál, akkor ne arra kapacitáld, hiszen előre elveszed a kedvét az egésztől. Ahogy a parancsolgatással is: ahelyett, hogy kvázi főnökeként furcsábbnál furcsább utasításokat adnál neki, inkább kérj kedvesen, egyszerűen és érthetően. A "nem látod, milyen mocskos a konyha?" felkiáltástól egy férfi sem kerül közelebb a pontos tennivalókhoz, de ha szép szóval arra kéred, hogy mossa fel a követ, már könnyebb szívvel nekiáll. Ellenben a felfordult lakás közepén elkínzott arccal kiabáló feleség láttán, aki épp a "már megint nem segítesz semmiben"-lemezt tette fel, általában veszekedéssel vagy tüntető újságolvasással reagálnak. A mártírszerep helyett inkább vedd fel az igazi nőét, és hass a férfi egójára: ha azt érzi, hogy szükséged van a segítségére, és ezt kedvesen fejezed ki, már nagyobb eséllyel érsz célt, de az elkészült munka dicsérete is sokat számít.

Engedj a tökéletességből

Ha valóban munkamegosztásra törekedsz otthon, azt nem teheted mindent jobban tudó, fújtató házi sárkányként. A lakás csak akkor lesz pont olyan tiszta és csillogó, amilyennek szeretnéd, ha minden egyes munkafázist egymagad végzel el. Ha már segítséget kapsz a férjedtől, a gyerekedtől vagy rokonoktól, semmi sem lesz tökéletes, hiszen nem ugyanabban a tempóban és módszerrel dolgoznak és mást tartanak fontosnak. Egyiküktől sem lehet elvárni, hogy maximális tisztaságot teremtsenek, pontosan úgy, ahogy az szerinted tökéletes. Ha a családi takarítás után még duzzogva körbejárod a lakást azt sorolva, mi nem lett normálisan megcsinálva, biztos, hogy elveszed a kedvüket a további takarítástól, és végezheted rendszeresen egyedül újra. Egyrészt törődj bele, hogy nem lesz semmi sem élére állítva, másrészt inkább dicsérd meg őket, ha valamit megcsináltak, és nyugodt hangon maximum időnként jegyezd meg, hogy hol van némi hiba az eredményben. Dolgozó családanyának és extrém maximalistának lenni egyszerre nemcsak a lehetetlenséggel határos, de idegbajba is kerget, ami viszont az otthoni hangulatot mérgezi meg. A közös takarítás pedig akkor a legjobb, ha a citromillatot nagy nevetések, beszélgetések és boldog családi légkör lengi körül.