Újévi babonák - Így leszel gazdag 2013-ban!

Friss vízzel mosakodni szerencsét hoz

Az év utolsó éjszakájának különleges hangulatát szinte minden nép igyekezett a maga javára fordítani: annak érdekében, hogy az új év a réginél szerencsésebb és áldottabb legyen, különböző varázslások, rítusok és babonák éledtek, melyek közül néhány a mai napig megtalálható szokásrendszerünkben. Nagy részük azonban már feledésbe merült, hiszen ma már legtöbben pihenéssel, alvással töltik az új év első napját, és nem friss vizet húznak a kútból, melyben megmosakodni szerencsés évet jelez.

Veszekedni veszélyes, durrongatni ajánlatos

Veszekedni sem volt tanácsos ezen a napon, hiszen az egész évre viszályt jövendölt, és kiadni sem szabadott bármit is a házból, hiszen akkor egész évben minden kimegy majd belőle, ahelyett, hogy a vagyonka szaporodna. Az év utolsó éjszakáján történő zajongás, durrogtatás azonban a mai napig él, ennek eredetileg az volt a célja, hogy a gonosz, ártó szellemek meszire elkerüljék a házat, illetve hogy mindenki felébredjen, és az új évben szorgalmasan dolgozzon. A pezsgőivás is megmaradt: a babona szerint ha valami drága, előkelő italt iszunk az új év első perceiben, akkor egész évben fényűzés, gazdagság vár a családra.

Csirke, pulyka mehet a sutba, malac, halacska pénzt hoz a házhoz

Lencsét sem véletlenül esznek még a mai napig is január elsején, hiszen a babona szerint így egész évben tele lesz a pénztárcánk. A rétes is szerencsét hoz, no meg hosszú boldogságot, jól megtöltve pedig gazdagságot is, az óévben teletömött kamra pedig szintén bőséget jövendöl. A csirkével, pulykával viszont már vigyázni kell: a hátrafelé kaparó állatok ugyanis elkaparják a szerencsét is - a pulyka ráadásul haragot hoz a házhoz - , így ezeket nem volt szabad újévkor levágni, helyette malacot ettek, hiszen az előrefelé túr az orrával, vagy halat, melynek pikkelyei hasonlítottak a pénzérmékhez, így biztosan gazdagságot is hoznak.

Megtudhatod, férjhez mész-e, és azt is, kihez!

A delejes erejű ó- és újévfordulókor nemcsak a gazdagsággal, szerencsével, de a második legfontosabb dologgal, a férjhezmenéssel is sokat foglalkoztak. A szilveszteri gombócfőzés során minden darab tésztába egy férfinevet tartalmazó cetlit tettek, a gombócokat a forró vízbe dobták, s amelyik leghamarabb feljött a víz felszínére, azt gyorsan kivették: a név, melyet magában rejtett, a jövendőbeliét jelölte. A cél érdekében a disznóól rugdosását is bevetették. Ha a kiszaladó hajadon jól megrúgva az ólat röfögést hallott válaszul, akkor biztosan férjhez ment abban az évben - arról már nem szól a fáma, hogy a disznók felébresztése céljából hányszor rúghatták kékre a lábukat a lányok. A szilveszteri ólom- vagy viaszöntés is a jövendőbeli kilétét kutatta: a mutatványhoz egy fazék hideg vízre és némi felolvasztott ólomra vagy viaszra volt szükség, melyet egy kanállal a vízbe öntöttek: a megszilárduló anyag formájából lehetett kikíváncsiskodni a legény foglalkozását, küllemét, vagy bármi jelet, ami tulajdonságaira utalhat.

Miért hívják szilveszternek december utolsó napját?

December utolsó napját azért nevezik szilveszternek, mert majd' 1700 évvel ezelőtt e napra esett a katolikus I. Szilveszter pápa halálának napja is, így az egyház emléknappá nyilvánította. Maga a pápa nem volt nagyon jelentős személyiség, igaz, megszervezte a római egyházi életet, és jó kapcsolatot ápolt a világi hatalmakkal, de nevét mégis amiatt emlegetik, mert összeforrt az év utolsó napjának ünneplésével.