Vigyázz! Bajba kerülhetsz autóvásárláskor

Life.hu

2013.03.01.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Tőled is loptak már el autót? Olvasónk arra volt kíváncsi, hogy pontosan mi történik akkor, ha információja van az eltulajdonított járműről, és személyesen szeretné visszaszerezni azt. A kérdésre dr. Koltai Zsuzsanna ügyvéd, a Life.hu szakértője válaszolt, aki azt is megosztja veled, hogy mire kell figyelni gépkocsivásárlásnál.

"Kedves Szakértő!

Egyik reggel hallottam a rádióban egy különös történetet, ennek a jogi hátteréről szeretnék érdeklődni.

Egy hölgy autóját ellopták, a helyszínen azonban kiderült, hogy az elkövetők hová vitték a lopott járművet. A hölgy miután értesítette a hatóságokat a lopásról, az autója nyomába eredt. Meg is találta az autóját, de mint kiderült, ha a saját kulcsával kinyitja a járművet, és elhajt vele, azzal lopást követ el - mivel egy lopott járművet tulajdonít el.

Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy miért számít ez lopásnak? Mi a teendő hasonló esetben? Ha meg is találom a saját autóm, hívnom kell a rendőrséget, és azon kívül, hogy tétlenül állok mellette, nem tehetek semmit? Ha mégis beülök, és elhajtok vele, majd értesítem a rendőrséget, hogy megvan, milyen büntetésre számíthatok?

Köszönettel,

Bea"

Kedves Bea!

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezik a birtokvédelem szabályairól. Amikor a tulajdonostól a tolvaj ellopja a gépjárművet, az valóban a tolvaj birtokába kerül. A tolvajt azonban nem illeti meg a birtokvédelem, tekintettel arra, hogy a dolgot "lopás" útján, azaz bűncselekménnyel szerezte meg.

Abban az esetben tehát, ha ténylegesen közvetlenül a tolvajtól tudjuk visszaszerezni a tulajdonunkat (legyen az egy gépjármű vagy bármi más), nem sértünk törvényt, nem valósítjuk meg a "lopás" törvényi tényállását. Ez már csak azért sem történhet meg, mert a 1978. évi IV. törvény, a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban Btk.) pontosan meghatározza a lopás törvényi tényállását: "Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el."

Az ellopott autó még nem válik idegenné a tulajdonos számára attól, hogy az illető "kiesett" annak birtokából, hiányzik tehát a lopás egy fontos tényállási eleme, így az nem valósulhat meg. A helyzet akkor bonyolódik, ha a lopott gépjárművet már valaki jóhiszeműen megvásárolta a tolvajtól. A Ptk. szabályai szerint kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha az eladó nem volt tulajdonos. A gépjármű az új adás-vétel következtében jogi értelemben "idegen" dologgá válik az eredeti tulajdonosa számára. Innentől kezdve tehát valóban megvalósulhat a lopás büntetőjogi értelemben is.

Amennyiben tehát a gépjármű tulajdonjogát már megszerezte egy jóhiszemű szerző, az eredeti tulajdonosnak feljelentést kell tennie a tolvaj (amennyiben ismert) vagy ismeretlen tettes ellen a rendőrségen. Ezt követően polgári per során lehet érvényesíteni a tolvajjal szemben a polgári jogi igényt, ami jelen esetben gépkocsi értéke lesz. A jóhiszemű szerzőtől tehát ekkor sem követelhető sem a gépjármű, sem az ellenértéke.

A felmerült kérdés kapcsán szeretnénk egy gyakorlati tanáccsal szolgálni azok számára, akik autókereskedésben szándékoznak gépjárművet vásárolni:

Gépjármű-kereskedőnél történő vásárlás során a vevőnek fontos ellenőriznie, hogy aki a szerződést aláírja, milyen képviseleti jogosultsággal rendelkezik. Tulajdonosa-e az eladó cégnek, vagy csupán megbízottja, közvetítője, ügynöke. A törvény szerint ugyanis a megbízott, a közvetítő vagy az ügynök nem számít kereskedelmi forgalomban eladónak, ezért tőle gépkocsivásárlás során nem lehet tulajdonjogot szerezni.
Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy hiába vásárol valaki jóhiszeműen gépjárművet autókereskedésben, ha azt nem az arra jogosult személytől teszi. Ilyenkor az autó jogos tulajdonosa - akitől ellopták - követelheti a gépjárművét vagy annak ellenértékét a jóhiszemű vevőtől is, hiszen az nem szerezte meg a gépjármű tulajdonjogát.

Ugyanakkor amennyiben a vevő leellenőrzi a kereskedőt, és autókereskedéssel hivatásszerűen foglalkozó egyéntől vásárol, akkor is megszerzi a gépjármű tulajdonjogát, ha az eladó nem volt a gépkocsi tulajdonosa. Ilyenkor szavatossággal tartozik az autókereskedő cég egy esetleges polgári perben a jóhiszemű vevő felé. Ha az derül ki, hogy összejátszott a tolvajjal, akkor az auókereskedő és a tolvaj egyetemlegesen felelnek az okozott kárért. Ez azt jelenti, hogy egy ellenük indított perben mindketten teljes vagyonuk erejéig felelnek, a vagyoni kár megtérítése bármelyikőjüktől követelhető.

Üdvözlettel,

Dr. Koltai Zsuzsanna

Tedd fel kérdéseidet az info@life.hu címen! Kérdéseddel együtt azt is írd meg, hogy a Life.hu melyik szakértőjétől szeretnél választ kapni. Ezt követően hamarosan megjelenik a cikk, amely segítséget nyújthat számodra.

Kövesd a Life.hu-t a Facebookon is!