Minden, amit a piramisokról hittük hazugság volt? Meglepő feltárás született

Az ókori Egyiptom jelképei a magasztos piramisok. Egy nemrégiben lezárult régészeti ásatás felfedte, hogy jóval bonyolultabb szerepük volt a helyi társadalomban, mint azt eddig gondoltuk. Milyen leletek forgatták fel ennyire az építmények körüli ismereteket?

Ásatások a Nílus mentén, Núbiában és a piramisok belsejében

A mai Szudán területén található Tombos városa, melyet i. e. 1500-ban hódítottak meg az Egyiptomiak. A város lakossága alacsonyabb rangú hivatalnokokból, katonákból, tisztviselőkből, valamint mesteremberekből állt – csupa olyanokból, akik tudtak írni-olvasni.

A terület legnagyobb piramis-komplexuma Sziamunhoz, a 21. dinasztia 6. fáraójához tartozott, a helyszínen talált piramisokban pedig kerámiák üvegek, agyag felajánlási kúpok, valamint emberi maradványokat tártak fel a régészek. A megtalált emberi csontvázak, múmiák vizsgálata során döbbenetes felfedezésre jutottak: az egyiptomi piramisba rejtett egyének egy része nehéz fizikai munkát végzett

Miért temettek munkásokat a piramisok alá?

Korábbi ismereteink szerint az egyiptomi piramisok kizárólag az elit végső nyughelye volt, elsősorban a fáraó sírja. Ezt az elképzelést borította fel az a tény, hogy a jellegzetes gúla alakú temetkezési helyek belseje alacsony státuszú emberek, munkások, szolgák számára is sírhelyül szolgált.

Minden amit a piramisokról és az ókori Egyiptom kultúrájáról hittünk, hamis?

Feltételezések szerint azért temettek szolgákat, alacsony rangú, nehéz fizikai munkát végző egyéneket a piramisokba, hogy haláluk után a túlvilágon is uruk szolgálatában álljanak. Ezt a temetkezési szokást más kultúrák esetén is megfigyelték, például a vikingeknél, ahogy a kínai agyaghadsereg is hasonló funkciójú volt.

Ennek alapján a piramisok nem feltétlen az elit privát sírboltjai voltak, sokkal inkább egy végső nyughely, egy mauzóleum, melyet családjuk és udvartartásuk számára rendeltek meg. Noha a piramisokat elsősorban Egyiptomhoz kapcsoljuk, az egykoron a Nílus partján lévő Kusita királyságban is több, mint 80 piramis nyomaira bukkantak. 

Bizonyíték: az egyiptomi piramisokat nem rabszolgák építették?

Az egyik legismertebb történelmi tévhit, melyre a hollywoodi filmek is ráerősítenek az, hogy az egyiptomi piramisokat rabszolgák építették. Valójában hétköznapi polgárok voltak, akik így fizették be az adójukat. Az építkezések mellett kész városokat építettek fel, ivókkal, étkezdékkel, ahogy a piramisokba sem temettek volna rabszolgákat. Így a régészeti felfedezés egy fontos tévhitet cáfolt meg végérvényesen.

Az egyiptomi piramisok titkainak jó része továbbra is a régészet nagy talánya.