A Pilvaxtól a Nemzeti Múzeumig
Budapesten egyszerű a dolgod, hiszen a március 15-i események nagy része a fővároshoz köthető. Elég besétálnod a belvárosba, hogy emlékezz: a Pilvax kávéháztól pár perc a Nemzeti Múzeum, de a Budai vár is rövid idő alatt elérhető, ha buszra, siklóra ülsz. A Táncsics Mihály utca 9. szám alatt megnézheted Táncsics és Kossuth emléktábláját, akik ebben a korábbi kaszárnyában raboskodtak. Táncsicsot épp 1848. március 15-én szabadította ki a forradalmi tömeg, hívei a lovakat is kifogták a kocsijából. És ha már itt vagy, ne hagyd ki a Hadtörténeti Múzeumforradalmi forgatagát sem, ahol megismerkedhetsz a korabeli hadviselési módokkal, sőt, akár fotózkodhatsz is 19. századi ruhákban.
Emlékek vidéken
Persze nemcsak Budapest tartogat 48-as célpontokat. Debrecen méltán nevezhető a második legnagyobb forradalmi városnak, hiszen 1849. január elejétől május 31-ig itt ülésezett a magyar országgyűlés. 1849. április 14-én a Kollégium Oratóriumában ülésező országgyűlés határozatára a Nagytemplomban hirdették ki a Habsburg ház trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot. E nap estélyén Kossuth a Piac utcai Andaházy-Szilágyi ház azóta elbontott erkélyén mondta el híres beszédét, amelyben Debrecent a magyar szabadság őrvárosának nevezte.
Gyulán, a vár oldalai és az egykori Almásy kastély között állították fel a forradalom 140-ik évfordulóján azt a kokárdaszerű elrendezésű emlékművet, amely az 1849. augusztus 23-i szomorú eseményeknek állít emléket: itt a gyulai vár falai mellett fegyvereztek le majd' 2000 honvédtisztet, köztük 10 tábornokot, akik később Aradon váltak mártírokká.
Kiskőrösön és Kiskunfélegyházán Petőfi nyomába eredhetsz. Kiskőrösön, a költő szülőháza eredeti állapotában, autentikusan berendezve várja az érdeklődőket: a 18. században épült ház első szobája a Petrovits család bútorait őrzi, konyhája pedig korabeli edényekkel van felszerelve. Az udvari teremben Petőfi Sándor keresztelésének dokumentumait is megnézheted: a költő 1823. január 1-jén született, és a város evangélikus lelkésze, Martiny Mihály még aznap meg is keresztelte. Kiskunfélegyházán az egykori Petrovits portán is állandó kiállítással emlékeznek arra, hogy legismertebb költőnk itt élte gyermekéveit.
Pákozd a honvédeké: a győztes pákozdi csata 130. évfordulóján, 1978. szeptember 29-én nyílt meg az emlékmúzeum az egykori csatatér közelében, a Velencei-tótól északra, a Pákozd-Sukoró-Pátka háromszögben. Móga János altábornagy csapatai annak idején itt futamították meg Jellasics horvát bán seregét, s a csata szinte azonnal a magyar honvédelem jelképévé vált - elsősorban erkölcsi, politikai súlya miatt.
A Life.hu tippje:
Az emlékhely nemcsak a 48-as honvédeknek állít emléket, hanem a magyar honvédelem azóta eltelt éveinek is, így a katonás érdeklődésűek egészen biztosan megtalálják itt az őket érdeklő témát. Emlékpontok hívják fel a figyelmet a 20. század háborúira, a doni katasztrófára és az 56-os forradalomra, de megismerkedhetsz itt a magyar katonák békefenntartásban betöltött szerepével, sőt a sorkatonaság történetével is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.