Kirándulás nyugatra - Járd be Pannonhalmát!

A település gyökerei a római korig nyúlnak vissza. Később avarok, szlávok települtek a vidékre, majd a 10. században a magyar fejedelmek egyik szálláshelye volt. A bencés szerzetesek 996-tól élnek itt, és máig a Bencés Főapátság a város legjelentősebb nevezetessége. A középkorban a kolostor védőszentjéről kapott néven, Szentmártonként emlegették a települést, később, 1965-ig a Győrszentmárton nevet viselte. 1965-ben kapta a helység a Pannonhalma nevet.

Géza hívására érkeztek

A monostornak otthont adó 282 méter magas hegyet nevezték már Mons Sacer Pannoniae-nek, azaz Pannónia Szent Hegyének, Szent Márton-hegynek, és egyszerűen Pannonhalmának is. Alapításának 1000. évfordulóján, azaz 1996-ban vették fel az UNESCO világörökségi listájára az épületegyüttest, amely ezer éven keresztül, és azóta is, folyamatosan fejlődött és fejlődik, és mind iskolaként, mind egyházi közösségként rendkívül aktív.

A szent Benedekről elnevezett rend szerzetesei 996-ban, Géza fejedelem hívására érkeztek először erre a vidékre. Az általuk alapított monostornak Géza fia, István király adományozott birtokokat, és arra szólította fel a bencés szerzeteseket, hogy az ország fennmaradásáért és stabilitásáért imádkozzanak.

A török időkben többször is elmenekült az itteni szerzetesközösség. Visszatelepülésükkor mindössze 10 szerzetes alapította újra a közösséget. II. József 1786-ban feloszlatta a rendet, ám azt 1802-ben újjászervezték, ekkor kapták feladatul a bencések az oktatásban való részvételt. Ez a rendelet hivatalosan is elismerte a bencés iskolát, amely már korábban is működött, és működik mind a mai napig. A monostor mellett gazdag arborétum és gyógynövénykert is helyet foglal.

A középkori kerengőtől a modern csokoládéig

A Pannonhalmi Bencés Főapátság a klasszikus bencés hagyományokat követő építészeti elrendezés egyetlen teljesen épen maradt magyarországi példája. A jelenlegi apátsági templom felszentelését az erről szóló oklevél 1225-re datálja. Az épületben megtalálhatók az ugyanezen a területen épült két korábbi templom falmaradványai is, román, korai és késői gótikus, valamint reneszánsz elemek egyaránt felfedezhetők benne. Különösen szép déli főkapuja, az úgynevezett Porta Speciosa, amely a kerengő felé nyílik.

A szerzetesek élete, mint minden monostorban, itt is jórészt a kerengőben és az azt övező épületekben zajlott. A négyszögletű udvar északi részén a templom foglal helyet. Déli oldalán az ebédlő, valamint a melegedőszoba helyezkedhetett el – ez utóbbi télen valóban nélkülözhetetlen volt, hiszen a szerzetesi cellákban nem volt fűtés. A keleti szárnyban volt a káptalanterem, ahol többek között a szerzetesek közös imájára is sor került. A nyugati szárnyban írószobákban, műhelyekben zajlott a munka, a lakóhelyiségek az emeletre kerültek. Az udvarban illatozó gyógynövények szolgáltak a betegek gyógyítására. A kerengő eredetileg román stílusban épült, Mátyás korában építették át a gótikus stílus jellemzői szerint. A kolostor könyvtára rendkívül gazdag, több mint 300 000 kötetes gyűjteménnyel és könyvritkaságokkal büszkélkedhet, ezzel a világ legnagyobb bencés könyvtárának minősül. Levéltárában szintén számos ritkaság található, köztük híres magyar nyelvemlékünk, a tihanyi apátság 1055-ös alapítólevele. De található itt rendkívül gazdag éremgyűjtemény, régiségtár, kincstár, valamint képtár is.

A szerzetesek ma sem tétlenkednek: a híres bencés gimnázium működtetése mellett apátsági termékek is készülnek a monostorban. Luxusminőségű csokoládék, gyógynövényes termékek, borok kerülnek ki az apátság kezelésében levő, illetve vele szerződésben álló műhelyekből. A bencés regula kívánatosnak tartja, hogy a szerzetesek saját munkájukból éljenek meg, így kerültek elő a középkori szerzetesek receptkönyvei – az ezekben szereplő gyógytea-, likőr- és gyógynövényszappan-recepteket modernizálták a termékek megtervezésekor.