Az 5 leghangulatosabb történelmi látnivaló Svájcban

Bern

Az ország fővárosa a negyedik legnépesebb település Svájcban. Óvárosa, a ma is hamisítatlan 15. századi hangulatot árasztó macskaköves utcáival, díszes homlokzataival, zászlóival és az utcákon itt-ott elrejtett apró kutakkal teljes egészében felkerült a világörökség listájára. A város legismertebb nevezetessége, az Óratorony 1191 és 1256 között a város nyugati kapuja volt. Az óraszerkezet persze csak később került a toronyba, ám rendes svájci órához méltóan ma is tökéletesen pontos. A közelben található Ketrec-torony egykor börtönként funkcionált, míg a Hollandi-torony a városfal része volt. Történelmi emlék a 15. századi városháza és a 15-16. században épült Münster-székesegyház is, amelynek nyugati főkapuzatára 234 emberalakot faragtak. A templom kilenc harangjának egyike egy 13-14. századi ezüstharang, a nagyharang pedig Svájc legnagyobb harangja. Különösen festői látványt nyújt a középkorból származó Alsóvárosi toronyhíd és az elejénél található Kikötő-kapu, amely az egykori Nydegg vár egyetlen megmaradt részlete.

Bellinzona

A Gotthard-hágó kapuja a középkorban egyfelől az Alpok, másfelől pedig Itália „kulcsának" számított. Nem csoda hát, hogy három erőd is védte a települést: a Castelgrande a 6. században épült, a város központjában áll egy sziklán. A Castello di Montebello 13. századi lombard stílusban épült, míg a Castello di Sasso Corbaro a 15. században készült el, alig fél év alatt, ami abban az időben is rekordgyorsaságnak számított. A főtéren a Svájcban megszokott kimértség helyett mediterrán közvetlenség fogad, mintha csak egy olasz kisvárosban járnál. Ezt erősítik a mindig zsúfolt, hangulatos teraszok is, ahol nagy élmény szemlélődve, a város hangulatát befogadva elfogyasztani a kávédat.

Locarno

A Lago Maggiore, másnéven a Locarnói tó partján elterülő város szintén mediterrán bájával fog meg. Tavasszal a legszebb, amikor az egész város hortenziáktól illatozik, de ilyenkor, télen sem veszít sokat a hangulatából. A szikla tetejére épült Madonna del Sasso-templom egy 1480-as csodának állít emléket: ezen a helyen jelent meg ugyanis Szűz Mária egy locarnói szerzetesnek. Kis sikló visz fel a templomhoz, de egy meredek emelkedőn is felkapaszkodhatsz: akármelyiket is választod, a környékre nyíló fantasztikus kilátás lesz a jutalmad. A kirándulást pedig a reneszánsz főtér éttermeiben, kávézóiban pihenheted ki.

Genf

A Genfi-tó partján fekvő városra – már csak Kálvin személye miatt is – a reformáció történetének emlékei jellemzőek. Az óváros legmagasabb ponján áll a St. Pierre-katedrális, amely 1536-tól működik protestáns templomként, és amelynek szószékéről egykor maga Kálvin hirdette az igét. Az óváros leghangulatosabb tere a Place du Bourg-de-Four, amely egykor vásártér, ma inkább a legdivatosabb találkozóhely szerepét tölti be. A teraszokon mindig nagy a forgalom, beszélgetés közben pedig a 18. századi szökőkútban gyönyörködhetsz. A Grand Rue antik házai között sétálva pedig betérhetsz Jean-Jacques Rousseau szülőházába.

Chateau de Chillon

Ha egy napra királylánynak szeretnéd érezni magad, feltétlenül látogass el a Montreux-tól délre a 13. században épült Chateau de Chillonba. Mivel a vár az idők során a gondos kezeknek köszönhetően teljes épségben maradt, ma is a középkorban érezheted magad, ha belépsz a kapuján. Ez az erődítmény nem a hegytetőre, hanem szinte teljesen a Genfi-tó vizére épült. Valaha természetesen védelmi szerepe volt, később a Savoyai-grófok nyári rezidenciája lett. Szobái, termei hatalmasak, ám puritának, a szűk folyosók és átjárók pedig szó szerint lélegzetelállítóak. A vár egykori urainak hálószobájában viszont megnézheted a hatalmas baldachinos ágyat, valamint a korabeli technikai fejlettség mellett hatalmas luxusnak számító folyóvizes mellékhelyiséget. A gótikus börtönben éveken át raboskodott a Savoya-ellenes nézetei miatt bebörtönzött Francois Bonivard apát, akinek sorsát Byron is megörökítette versében.