A legfiatalabbak a gyorsan megszerezhető információt részesítik előnyben - derül ki többek között a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 920 - 16 és 35 év közötti - fiatal válaszai alapján készült felméréséből. A napi tájékozódáshoz a 16 és 19 év közöttiek közel ugyanakkora arányban jelölték meg fő forrásként a közösségi médiát, mint a hírportálokat (34% és 36%), míg az idősebb kitöltőknél utóbbi vezet magasan. Ha elmélyültebb információszerzésről van szó, ugyanők azok, akik elsősorban a Wikipediára támaszkodnak, míg a húszas éveikben járók már a témához kapcsolódó megjelent híreket és cikkeket is átolvassák. A harmincasok egészen alaposak, és a téma szakirodalmának is utánanéznek.
A fiatalok a vizuális elemeket tartják jónak
Nem ez az egyetlen markáns különbség azonban a két korosztály között az információk feldolgozása kapcsán: míg a 30 év feletti válaszadók jóval nagyobb arányban az olyan tanórákat tartják hatékonyabbnak, ahol az oktató alaposan elmagyarázza a tananyagot, a 16 és 25 év közöttiek közel fele a látványos vizuális elemekkel kiegészített előadások anyagát tartja a legkönnyebben megjegyezhetőnek.
Az oktatásban tapasztalt legnagyobb nehézségek között a felmérés legfiatalabb résztvevői kiugróan magas arányban jelölték meg az egybefüggő, szóbeli összefoglalókat, mint a számonkérés módszerét - pontosan dupla annyian, mint a 25 fölötti korcsoport.
Nem meglepő mindez azonban, ha ismerjük a korosztály sajátosságait, állítják a szakértők.
“A Z generáció tagjai számára nehézséget okoz az ismeretek lineáris feldolgozása, vagy az egyirányú koncentráció – ezt mostanra ismert tényként kezeljük" – mondja Tari Annamária, pszichológus. “Rövidebb ideig tart, de több pályán mozog egyszerre a figyelmük és türelmetlenebbek. Éppen ezért nehezebben követik az elméleti levezetéseket, a kézzel fogható, gyakorlati példa fontos számukra. Az olvasás és szövegértés elmélyült figyelmet igényel, és nem feltétlenül gyors folyamat, ami ma – úgy tűnik - nem annyira vonzó számukra. A keresőmotorok gyorsasága megváltoztatta a realitásban is a gondolkodáshoz szükséges idő definícióját, és a fiatal digitális generáció átszokott erre a sebességre. Mindebből következik, hogy a hatékony oktatásnak módszertanában a diákok megváltozott igényeihez kell alakulnia, hiszen ezeket a kognitív folyamatokat figyelembe kell vennie” – véli a szakember.
“Az, hogy különböző multimédiás tartalmakkal is színesítsük az előadásokat, órákat, szinte alapvető mostanra, de azt gondoljuk, hogy ennél jóval tovább kell mennünk, ha a Z generáció oktatásáról van szó” – mondja Kis Márta, a BKF Módszertani Intézetének vezetője. “A vizualizáció az aktivizálás és a kooperatív módszerek azok, amelyekkel hatékonyabban tudjuk átadni az ismereteket a fiataloknak. Azaz, nem elég, ha színessé-szagossá tesszük az órákat, hiszen így legfeljebb a hagyományos, frontális módszertant dobjuk fel kicsit. Ennél is fontosabbnak tartjuk mostanra a fiatalok folyamatos bevonását, az óra közbeni feladatmegoldást, vagy akár a közös, online jegyzetelést. Jellemző továbbá erre a generációra, hogy rögtön szereti látni a munkája eredményét, és azonnali visszacsatolást vár el. Éppen ezért tartozik nálunk például online felület az egyes kurzusokhoz, ahol nemcsak a felmerülő kérdések szinte azonnali megvitatására van lehetőség, de a megszerzett tudás gyorstesztelésére is” – árulja el az oktató.
Kollégájával dr. Vass László, a főiskola rektora is egyetért: “A képlet egyszerűnek tűnik: hatékony szakembert adni a munkaerőpiacnak csak hatékony tudással lehetséges. Ehhez azonban hiba lenne elvárni, hogy a hallgató alkalmazkodjon az elavuló oktatási és értékelési módszerekhez. A jól működő felsőoktatásnak élen kell járnia nemcsak a képzési tartalom, hanem a módszerek fejlesztésében is. Csak a Z generáció attitűdjeit figyelembe vevő oktatási folyamat érheti el a célt: a diplomások kívánatos kompetenciáinak eredményes fejlesztését. A legnagyobb érdeklődést a dinamikus, színes, érzékelhető részeredményekkel sikerélményt adó, kreativitást igénylő projektek váltanak ki, amelyeket be kell illeszteni az oktatási és értékelési folyamatainkba.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.