Évente átlagosan egy kisvárosnyi, körülbelül tízezer gyerek tűnik el. Ez a szám óriási, még akkor is, ha ezeknek a gyerekeknek egy része viszonylag rövid időn belül megkerül. Egy hivatalos rendőrségi adat szerint az eltűnt gyerekek közül évente körülbelül száz nem kerül elő, hiába várja haza a család. Ők azok, akiknek sorsa talán örökre titok marad.
Tény, hogy az eltűnt gyerekek jókora része saját élete elöl fut: jobbára intézetben élő, "senkihez sem tartozó" gyerekek, akiknek létformájukká vált a csellengés. Mennek, mert úgy érzik, ők senkinek se fontosak, és tökéletesen mindegy számukra, hogy az intézet, vagy az utca az otthonuk. Kockázatkereső magatartásuk azonban valóban súlyos helyzetekbe, iszonyúan nagy veszélyekbe sodorja őket, hiszen nem ritka, hogy az eltűnt és később megkerült gyerekekről kiderül, hogy szexuálisan kihasználták, prostitúcióra kényszerítették őket, vagy egyéb romboló ügyekbe sodródtak.
Minden nap, amit egy gyerek a családjától, vagy az intézménytől távol tölt, kiszolgáltatottá teszi őt mások számára.
Az Ezer Lámpás Éjszakája Kárász Róbert, televíziós műsorvezető kezdeményezése, aki a Blikknek mondta el, hogy ezen a napon, hazánkban 171 család várja haza a gyerekét.
– "Tavaly, amikor a BRFK munkatársaival eltűnt kiskorúakat kerestünk, egy este alatt 10 gyereket találtunk meg. Olyanokat, akik elszöktek otthonról, vagy a nevelő intézetből – mesélte Kárász, aki beszámolt arról is, hogy eltűnt fiatalok tejesdobozokon közölt fotóinak segítségével eddig tizenöt gyereket találtak meg."
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.