A lakásmaffia nyomában – leleplezzük a csalókat!

Vadas Judit

2014.06.02.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Mit tehet egy háromgyermekes édesanya, amikor két évtizedes munkával felépített családi házából egy népes család kiveri, s még meg is fenyegetik, hogy élve eltemetik, ha járatni meri a száját? Nem sokat. Íme, a lakásmaffia kifinomult módszerei.

"Vannak emberek, akik hitelt szerettek volna felvenni valamelyik bankból, de az akkori minimálbérre bejelentett összeg nem felelt meg a hitelfelvétel feltételeinek. A segítség azonban gyorsan érkezett: azonnal volt közvetítő, bonyolító személy, aki felajánlotta segítségnyújtását magánhitel formájában. Így került sor az illegális pénzek legálissá tételére. A tanult, esküt tett jogi képviselők, ügyvédek, közjegyzők az emberek bizalmával visszaélve, megtévesztve és félrevezetve azokat, az uzsorakamatos kölcsönszerződés helyett színlelt fiktív adásvételi szerződést készítettek - ez lett a táptalaja a lakásmaffia működésnek." - meséli a Life.hu-nak a Sors-Társak Egyesület elnöke, Török-Szabó Erzsébet. A lakásmaffia áldozatainak érdekvédelmét ellátó egyesületnél megtalálható azoknak az ügyvédeknek, közjegyzőknek és bíróknak a listája, akik kapcsolatban állnak a lakásmaffiával. Az adatokból jól megfigyelhető a szervezettség. Az elkövetési módok között a leggyakoribbak a fiktív adásvételi szerződések, amelyek valójában kölcsönadásról szólnak. De az életjáradéki vagy az örökösödési szerződésekkel is jelentős kárt okoznak a bűnözők.

Lakásmaffián szervezetten működő csoportokat értünk: van egy bonyolító-közvetítő és egy jogi képviselő, aki a szerződés elkészítésével felteszi az i-re a pontot. A magyar igazságszolgáltatásban, a jogi képviselőkben bízó állampolgárok bizalmát kihasználva érik el céljaikat. Sajnos általánosságban elmondható, hogy nem vagyunk elég figyelmesek és tájékozottak azt illetően, hogy milyen veszélyei, következményei lehetnek pusztán egy aláírásunknak.

Hogyan dolgozik a lakásmaffia?

Az ingatlanbűnözésnek egyre és egyre több formája ismert. A legelterjedtebb módszer, amikor az elkövetők kibérelnek egy lakást vagy kinéznek egy értékes építési telket, s azt hamis szerződés segítségével átíratják főleg hajléktalanok vagy fiktív személyek nevére, majd értékesítik azokat.

Egy másik lehetőség, amikor a kibérelt vagy kinézett ingatlan földhivatali nyilvántartása alapján a valódi tulajdonos adataival hamis okiratokat készítenek, és ezt követően adnak túl a lakáson, házon, földterületen.

A harmadik forma az, amikor az elkövetők beteg, nyugdíjas, alkoholista, kábítószerfüggő, vagy más okból a társadalom szélére sodródott személyeket kutatnak fel, és (rábeszéléssel vagy éppen erőszakkal) őket veszik rá arra, hogy adják el, írassák át a lakásukat. Ilyen például az is, amikor a bűnözők magányos, egyedülálló hölgyekkel ismerkednek meg - sokszor éppen egy pszichiátriai intézetben -, érzelmileg felkeltik maguk iránt a hölgyek érdeklődését. A kapcsolatot addig tartják fenn, amíg az áldozat minden vagyona, lakása a férfi nevére nem kerül, a bankban lévő összeg pedig kivételre. Így marad hoppon a szerelmes nő, akinek semmilye sem marad. Általában fizikálisan is bántalmazzák a kiszemelt áldozatot, akit mindvégig félelemben tartanak. Ugyanígy tudunk olyan esetről is, amikor kórházi dolgozók, kihasználva a beteg gyógyszerektől bódult állapotát, adott esetben egy műtét előtt adásvételi szerződést íratnak alá a károsulttal. A tudatmódosító szereket sem vetik meg ezek az emberek: az üdítőbe, vízbe tesznek belőle annyit, hogy a kiszemelt delikvens ne emlékezzen semmire – sokszor napok telnek el, mire a károsult agyában tudatosul, hogy néhány nappal azelőtt aláírt valamit.

Teréz, 39 éves

"Körülbelül 15 éve történt. A nagypapa visszaköltözött a Balaton partjáról egy alföldi nagyvárosba, gyerekkora színhelyére. Akkor volt 80 éves. Egészséges, a korát tényleg meghazudtolóan jó állapotban volt. Bár azzal nem nagyon tudott megbékélni, hogy kertes ház helyett egy kis lakást tudott csak vásárolni magának egy tömbházban a nagyváros peremrészén. De két évig nem volt semmi baj, a levelek jöttek, mentek, néha telefonhívások és pár látogatás is történt oda-vissza. Aztán egyszer csak csend lett, hiába hívta a család, a papa nem volt elérhető, a levelekre nem válaszolt. Körülbelül fél év tépelődés után utazott Szegedre a fia és a menye, hogy megnézze, mi a baj. Kiderült, hogy a papa kórházba került - akkor már hetek óta kórházban volt a szomszédok szerint -, de az igazi megrázkódtatás akkor érte a családot, amikor kiderült, hogy épp a látogatás előtt néhány nappal meg is halt, sőt el is hamvasztották. Anélkül, hogy a családot bárki értesítette volna. Ez önmagában is sokkoló volt, és teljesen érthetetlen, hiszen kizárt dolognak tartotta a család, hogy ép elméje birtokában letagadta volna a hozzátartozókat. Szinte biztos, hogy tudnia kellett az intézménynek, vannak gyerekek, unokák. A fekete eves viszont ezután következett, mert kiderült, hogy halála előtt a nagypapa 'eladta' a lakást az egyik egészségügyi dolgozónak. A lakás értéke az adásvételi szerződésen a töredéke volt annak, ami a lakás valódi értéke lett volna. A nagypapa aláírásának hitelessége több volt, mint kétséges, arról nem is beszélve, hogy a halála előtt néhány nappal keletkezett csak a szerződés, a kórházat a további napok során nem hagyta el, de a lakás ellenértéke nem került elő a személyes holmik közül. Szóval a család azzal szembesült, hogy váratlanul elveszítette a nagypapát és annak lakása, sőt a lakás vételára is köddé vált. Természetesen a gyanús körülmények miatt feljelentést tett a család, de évekig tartó hosszadalmas jogi huzavona után került csak vissza a lakás az örökösökhöz, és ugyan ezen a vonalon nem lehetett bizonyítani semmit, de azért felmerült az a kérdés is, hogy vajon a nagypapa 'természetes halált' halt-e vagy sem. Máig nem biztos ebben a család....."

Másik gyakori módszere a lakásmaffiának az, amikor az utcán kéregető embernek adnak 500 vagy 1000 forintot és megkérdezik, van-e lakása. Néhány nap múlva leitatják, elviszik ügyvédhez arra hivatkozva, hogy tanúként kell aláírnia valamit és itt egyetlen aláírásával az összes tulajdonát egy teljesen idegen személyre ruházza át.

Íme, a legújabb módszer

A csalók az interneten eladó lakásokat keresnek. Egy cég nevében felhívják a tulajdonost, és vételi szándékot tesznek az ingatlanra. A tulajdonos, aki sokszor hónapokig hiába árulja a lakását, megörül a hírnek és abba is belemegy, hogy az állítólagos vevő a saját ingatlanbecslőjével felmérje az eladásra kínált lakást, aminek az összege az eladót terheli. Az eladó úgy van vele, hogy ennyit igazán megér az egész, ha a végén valóban sikerül értékesíteni az ingatlant, ezért belemegy az üzletbe. A csalók kiküldik az ingatlanbecslőt a helyszínre, aki elvégzi a néhány perces munkát, aláíratja a becslésről készült szerződést és beszedi annak 50-70 ezer forintos díját. Persze a becslők jóval a valós érték alá becslik az adott ingatlant, éppen annyival, hogy az eladónak esze ágában se legyen ilyen áron belemenni az adás-vételbe. Az eladó eláll az üzlettől, de jó pár tízezer forinttal megkárosítva. Mivel egy nap akár 10 becslést is elvégeznek, nem nehéz kiszámolni, hogy így napi 5-700 ezer forintot keresnek a csalók. Ráadásul „teljesen jogszerűen”, hiszen az értékbecslés valóban megtörtént.

Honnan ismerhetjük fel a csalókat?

Az elkövetők felismerhetősége, személyisége igen változó. Aki például idegenként nagy segítőkészséget mutat, több esetben erőszakosan próbálja elvenni a bevásárló szatyrot, hazáig kíséri az embert, miközben kifaggatja, hogy egyedül él-e, van-e rokona, családtagja – az mind gyanús. Ha valaki, rosszullétet színlelve becsönget és vizet kér, vagy a mosdóba kíván bejutni, még ha jól öltözött is, gyanús. A különböző kórházakban, pszichiátriai intézetekben, idősotthonokban folyamatosan résen kell lennünk!

Jó tanács

Ne legyünk bizalmasak senkivel, ne tájékoztassunk idegent a vagyonunkról, a nyugdíj összegéről, vagy arról, hogy van-e hozzátartozónk vagy nincs. Ha ismeretlen keres meg bennünket, és valamilyen hivatalos szervre hivatkozik, kérjünk igazolványt, meghatalmazást, és ne engedjük be a lakásba. Ha ingatlant adunk, veszünk, minden esetben kérjük ki a tulajdoni lapot és tájékozódjunk arról, nem került-e rá bármilyen feljegyzés és adott esetben mindenképpen konzultáljunk szakemberrel. A baj megtörténte után sokan szégyellik magukat, és nem merik elmondani gyermekeinek vagy szüleiknek, mi történt velük, pedig ez is egy lépés lehet a megoldás felé vezető úton.

Az igazságszolgáltatás

Ezidáig nagyon kevés esetben született a valóságnak megfelelő ítélet, ahol az elkövetők a megérdemelt büntetést kapták volna, és az ingatlant vissza kellett volna szolgáltatniuk a jogos tulajdonosának. Sok esetben pedig öngyilkossággal végződik egy-egy ilyen bírósági tárgyalás és azt követően kimondott ítélet, hiszen az áldozatok nem tudják elviselni a megaláztatást, amin keresztülmentek és hogy otthonuk nélkül földönfutóvá váltak.

H. Ilona története pozitív is és negatív is

„Volt egy öröklakásom, amit eladtam, az így kapott vételárat pedig a bankba helyeztem el addig, amíg nem találom meg magamnak a következő, megfelelő lakást. Sokat böngésztem az újságokat is, de aztán egy hölgy ismerősöm ajánlott nekem egy eladó lakást a XIII. kerületben, ami megtetszett. Az eladóval egy ügyvédi iroda előtt kellett találkoznom. A lakásról kiderült, hogy önkormányzati bérlemény, de az eladó bizonygatta, hogy ő maga megvásárolja és kedvező áron továbbadja nekem, így már öröklakásként. A vétellel kapcsolatos ügyintézést a biztonság kedvéért a saját ügyvédemmel szerettem volna intézni, de az eladó nem volt hajlandó odajönni. Amikor megkérdeztem, hogy mégis miért nem, akkor azt mondta, hogy ha nem bízunk egymásban, akkor felejtsük is el az üzletet. Mivel akkor már a saját lakásomat eladtam, szorított az idő, hogy találjak magamnak egy másikat, ahová a holmimmal együtt beköltözhetek. Az eladó ledobta a kulcsot a földre és megkérdezte: akkor kell a lakás vagy nem? Erre én felvettem a kulcsot a földről, majd közölte velem, hogy a kulcs már nálam van, most szeretné látni a pénzt. A kulccsal a kezemben mentünk együtt az eladó ügyvédjéhez, majd az eladó megígérte, hogy a következő utunk rögtön az én ügyvédemhez vezet majd, hogy mindenki megnyugodhasson. A bankban átadtam a vételárat, de amikor kisétáltunk az ajtón, az eladó beugrott a sofőrje mellé a kocsiba és azonnal elhajtottak. Először fel sem fogtam, hogy mi történt, csak néztem a guruló kocsi után. Aztán felfogtam, hogy se pénzem, se lakásom, hajléktalan lettem. Még aznap elmentem a rendőrségre feljelentést tenni. Kiderült, hogy az eladó 10 évig volt börtönben hasonló bűncselekmények miatt. A bíróságon pozitív ítélet született, kimondták, hogy bűncselekmény áldozatává váltam, és kötelezték az elkövetőt, hogy fizesse vissza nekem az eltulajdonított pénzösszeget kamatokkal együtt, de határidőt nem szabtak. A pénzt azóta sem láttam viszont, az eladó viszont időközben öngyilkos lett. Jelenleg albérletben élek."

Uhrin Benedek is a lakásmaffia áldozatává vált

Az idős táncdalénekes úgy döntött, hogy vidéki házát eladva a fővárosba költözik gondoskodásra szoruló fiával együtt – számolt be korábban az ügyről a Blikk. „Kihasználták a fiam betegségét és az idős koromat. Nagyon becsaptak bennünket. Megmutatták ezt a lakást, ahol jó meleg volt a radiátor, égett a villany, tetszett is a hangulata, de hamar kiderült: a tulajdoni lapon lévő tulajdonosról azt sem tudjuk, kicsoda.” A tulaj a lakók szerint idős és rokkant férfi volt, de nyoma veszett, és senki sem tudta, hogyan jutott hozzá F. Sándor építési vállalkozó a lakáshoz, amelyen másfél millió forintos közüzemi- és közösköltség-tartozás van. Az adásvételi szerződésben az eladó vállalta, hogy a vételárból mindezt kifizeti, a férfi ügyvédje is erről biztosította Benedek bácsit, s egyre csak sürgette, hogy írja alá gyorsan a papírokat. Az adásvételi szerződés szerint az eladó a kapott vételárból kiegyenlíti a tartozásokat. Ez a mai napig nem történt meg. „A beköltözés után derült ki, hogy illegálisan van áram a lakásban, valaki megbuherálta az órát, s csak így lehetett villany. A tudtomon kívül azonnal áramtolvaj is lettem. Hiába fizettük ki a kilenc és fél millió forintot, a lakás még most sem került a nevünkre, mivel az eladónak esze ágában sem volt rendezni a tartozásokat, amelyek mind ott virítanak a tulajdoni lapon is. Megkaptuk a levelet a végrehajtótól: elárverezik az otthonunkat, és hajléktalanok leszünk. De én nem akarok az utcán meghalni!”